Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429
440 NÉMETH PÉTER és 1 pásztort írtak itt össze,6 1 mindkét esetben Serédi Gáspár, Tokaj kapitánya a földesúr. Az új falunak vagy a közelben elfolyó patakról,6 2 vagy telepítőjéről kellett a nevét kapnia. Ha ez utóbbi eset fedné a valóságot, akkor két lehetőség is felmerül a telepítő személyének azonosítására. 1502-ben Szabolcs megye két szolgabírája egy vizsgálat lefolytatására kiszállt Kallói János és András Sima (Szabolcs m.) birtokára, ahol megtudták, hogy János simái jobbágya, Varjas (Waryas) Péter „tolvajul, titkon és szökve eltávozott, előtte János földjét felégette és felgyújtotta, majd jobbágyaik füle hallatára megfenyegette őket, és Zapolyai néhai István nádor fia János Dorog birtokára költözött 2 forintért házat véve, majd azt mesélvén a dorogi népeknek, hogy őt veszélyesen megfenyegették, ők nem voltak hajlandóak kiadni maguk közül Pétert. Most Péter Fyzer György (egr.) nándorfehérvári várkapitány Szentmiklós birtokának és tartozékainak az élén áll".6 3 Péter tehát — nem érezvén magát biztonságban a Simához közeli Dorogon — a Külső-Szolnok megyei (Bala)Szentmiklósra, Csulai Móré, azaz „Ficsor" György birtokára tette át székhelyét,6 4 ott kapott mindjárt felelős megbízást. Új ura hamarosan, valamikor 1507. június 7. előtt, bekövetkező halála az addigi kötelezettségétől megszabadítva lehetővé tehette, hogy szerepet vállaljon egykor volt földesura, Zapolyai birtokának, a tokaji várhoz tartozó Nánás nyugati részének a benépesítésében, amelyet azután róla, a telepítőről neveznek el. Ezen az alapon azonban még egy személyt vehetnénk célba, Teleki Varjas Jánost, a debreceni uradalom egyik ispánját.6 5 Ez utóbbi megoldással szemben azért merülhet fel erős kételyünk, mert 1502-ben, amikor Ároktőt, Szentmargitát és Polgárt iktatják az egri káptalannak, az utóbbi szomszédai között hiába keressük Varjast, a falu tehát akkor még nyílván nem létezett!6 6 61 Mező András: Szabolcs megye a XVI. század közepén. Szabolcs-Szatmári Szemle 20. (1985: 4.) 72-106. 62 Az 59. sz. jegyz-tel összhangban Hajdúnánás 1783. évi, s ennek alapján készült 1854. évi térképei (Hajdú-Bihar megyei Levéltár, a hajdúvárosok térképei /HvT/ 2/a, 5/b és 39) tüntetik fel a Kadarcs folyóba ömlő „Varjas er"-et, 1. Hajdú-bihari kéziratos térképek. Szerk. Komoróczy Gy. (Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 1.) Debrecen 1972. 118., 122. 63 C. Tóth Norbert·. Szabolcs megye hatóságának oklevelei II. Bp-Nyíregyháza 2003. 738. sz. 64 Csulai Móré György nándorfehérvári kapitányságát 1496-tól tudjuk kimutatni (DL 27 085.), Kanizsai Györggyel együtt viselték e tisztséget, gyakran bánnak is nevezve őket, 1505-ig (DL 39 335.). Györgyöt egy ízben birtokáról Szentmiklósi Mórénak is hívják (1498/XVIII. sz.: DL 72 074.). A családról és Külső-Szolnok megyei birtokaikról 1. Csánki D.\ Történeti földrajz i. m. V 170-171. A Csulai Moréktól megkülönböztetendő a Dadai Móré família. A Temes megyei Miháldról származó Móré Mihály Mátyás király és anyja, Erzsébet hozzájárulásával 1461-ben szerezte meg Dada (Szabolcs m.) felét Dengelegi Bernáttól, 1. A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289-1556) I. Közzéteszi Jakó Zsigmond. Bp. 1990. 1617. sz. Az ettől kezdve magát Dadainak nevező Móré Mihály testvére, László a Perényiek familiárisa (1468: DL 16 669., 16 774., 16 775., 16 778., 38 787.), rokonuk, Móré János jászói, majd dömösi prépost (1480/486: Bándi Zs.: Pálos kolostorok i. m. 127. és 130. sz-ok), fehérvári őrkanonok (1489: DL 10 1061.). A román eredetű Hunyadi-familiáris, 1443-ban Szabolcs megyébe szakadt család története még megíratlan (vö. Csánki D:. Történeti földrajz i. m. I. 538.). 65 1470: DL 45 446. (amikor a Hunyadi rokonságba tartozó Szatmár megyei Dengelegi Miklóssal és Lászlóval), 1474: DL 55 982., 55 985. (amikor a Nógrád megyei Mucsin-i — de Mwchyn — Lászlóval együtt) tölti be az uradalom ispáni tisztjét. Varjas János származási helyéül a Hunyad megyei, Vajdahunyadtól délre fekvő Telek jöhet számításba (Csánki D.. Történeti földrajz i. m. V 142.), bár e megyéből ilyen nevű család nem ismert. 66 DF 210 108.; Sugár 1.: Adatok i. m. 440. (51. sz.).
