Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611
A PEST MEGYEI BÜNTETŐELJÁRÁSI REFORM ÜGYE 184 I-BEN 613 Pest megyei közgyűléseken, és a megyei politizálás nyújtotta lehetőségeket is felhasználva nyer támogatókat.1 0 Az első ilyen nagy vállalkozás a Pest és Buda között felállítandó állandó híd terve, volt, amely 1833 nyarán éppen Dubraviczky Simon, Pest megyei követ kezdeményezésre került az országgyűlés napirendjére.1 1 Széchenyi 1836 és 1840 között is több alkalommal megjelent a pesti közgyűléseken. Ezekben az években az ellenzéki politikusok ellen indított perek miatt a kormányzat és a törvényhatóságok viszonya rendkívül feszült volt. Széchenyi közgyűlési szereplései alkalmával azonban arra törekedett, hogy a fennálló feszültséget — amennyire lehetséges — mérsékelje. Felszólalásait a hallgatóság általában tetszéssel fogadta, és nem egyszer megtörtént, hogy a többség az ellenzék álláspontjával szemben a gróf javaslatát fogadta el. Az 1837. november 14-i közgyűlésre érkező Széchenyit „éljen"-nel köszöntötték, a sajtószabadság kérdését körüljáró beszédét pedig lelkesen megtapsolták, noha a gróf nem teljesen az ellenzék szája íze szerint beszélt. Véleménye szerint ugyanis nem a sajtószabadság hiánya miatt kell sajnálkozni, hanem sokkal inkább azért, mert még számos régi, feudális maradvány létezik, mellyel a sajtószabadság egyáltalán nem egyeztethető össze. Széchenyi elismerte, hogy a nemzet műveltségbeni előrehaladásához semmi sem járul úgy hozzá, mint a sajtószabadság. Emlékeztetett azonban arra is: ha ebben a kérdésben Anglia példájára hivatkozunk — mint ahogy ezt az előtte szóló Fáy András megtette —, azt is meg kell fontolni, hogy ott a Habeas Corpus mindenki számára biztosítja azokat a jogokat, amelyeket a Werbőczy I. könyvének 9. fejezetében foglaltak nálunk csak néhányaknak adnak meg.12 Jelentős sikert könyvelhetett el magának Széchenyi az 1838. január 15-én tartott közgyűlésen is. Ez alkalommal a perbefogott Pest megyei politikusok — gróf Ráday Gedeon, Patay József és Ágoston József — ügye volt napirenden. A vita akörül forgott, hogy az uralkodónak küldendő feliratba a rendek belefoglalják-e a nemzetet és a megyét ért sérelmeket, vagy mellőzve a sérelmek említését, csupán csak kegyelmet kérjenek a királytól a perbefogottak számára. Az első álláspontot a legerőteljesebben Földváry Gábor másodalispán és Nyáry Pál, a másodikat gróf Dessewffy Aurél és gróf Széchenyi István képviselte. Széchenyi beszédében elismerte, az előző országgyűlés óta minden tekintetben vészthozó félreértés keletkezett a kormányzat és a nemzet között. Napi-10 Széchenyi Pest megyei működéséről meglehetősen kevés és töredékes forrás áll rendelkezésünkre. Széchenyi naplójában csak röviden számolt be az eseményekről, a közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok pedig nem tartalmazzák a megyegyűléseken elhangzott felszólalásokat, mivel ott csupán a rendek által meghozott határozatokat rögzítették. Az 1840 után némileg szabadabban működő sajtó, így a Pesti Hírlap közgyűlési beszámolói sem alkalmasak önmagukban arra, hogy pontos információt kapjunk az ott történtekről, a korabeli cenzúraszabályok ugyanis nem mindig tették lehetővé, hogy a vitában résztvevők nevét a tudósításokban feltüntessék, arról nem is beszélve, hogy mind a liberális, mind a konzervatív sajtóorgánumok saját elveiknek megfelelően interpretálták az eseményeket. A közgyűlésen történtek rekonstruálásához ezért nélkülözhetetlennek bizonyulnak az 1837-ben Bécsben létrehozott Informationscomité für Ungarn und Siebenbürgen jegyzőkönyvei, melyek a magyarországi és erdélyi közéleti fórumok tevékenységével kapcsolatos titkos jelentéseket tartalmazzák. 11 Vö. Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló. S. a. r.: Völgyesi Orsolya. Budapest 2000. (Kölcsey Ferenc Minden Munkái) 207-208. 12 Széchenyi felszólalását 1. Gróf Széchenyi István naplói. Kiad. Viszota Gyula. V köt. (1836-1843). Budapest 1937. [a továbbiakban: Széchenyi: Napló V] 129-130.
