Századok – 2005

MŰHELY - K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-; Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében 1011

1020 MŰHELY polgári kor közötti átmenet összefüggéseiben rákérdeznek — a helytörténet szintjén, de fölötte is — a császári egyeduralom megújulási kísérleteire vagy tényleges reformjaira, valamint arra, hogy az 1850-es évek politikai, pénzügyi és jogi közigazgatása miképpen befolyásolta a magyarországi kultúra, társadalom és gazdaság hosszabb távon is ható szerkezeti modernizációját.3

8 6) Nemzeti kisebbségi és többségi csoportok a Kárpát-medencében. A kezdeteitől soknemzetiségű Magyarország a 20. században több államra esett szét. Következőleg a történeti és a mai helyzet egyaránt fogódzókat kínál a nemzeti kisebbségi és többségi csoportok Duna menti együttélésének és egymás mellett élésének, vagy akár egymás ellen élésének mintaszerű kutatásához. A magyar oldal tekintetében lényeges mozzanat, hogy hol többségi, hol kisebbségi látókörrel tűnik fel; van, hogy egyszerre mindkettővel. Ε kettőség egyik fontos következménye, hogy ebben a kontinentális fajsúlyú problémakörben a magyar gondolkodás- és cselekvésminták mind az államközpontosítás, mind a regionális, illetve a csoportos vagy személyi autonómia eszmei vonulatában értelmezhetők.39

További sajátossága ennek a magyar szerepnek, hogy például a volt Jugoszlávia területén és Romániában egyszerre több, teljességgel vagy — szociális tényezőkkel vegyülve — részben etnikai-kulturális alapú kapcsolatrendszerben mutatkozik meg szerbek és horvátok, románok és németek, valamint, a jelzett térségekben jóformán mindenütt, zsidók és romák irányában.4

0 téneti vizsgálódások a neoabszolutisztikus közigazgatásban. Sic Itur Ad Astra 1995. 1-2. sz. 3-42; Pap József: A Heves és Külső-Szolnok vármegyei politikai elit és a „passzív ellenállás". Heves és Külső-Szolnok vármegye politikai elitjének története 1844-1853. Aetas 8 (1998). 2-3. sz. 159-176; Uő: „Én is a passzív ellenállók egyike voltam..."!? A vármegye és hivatalnokai a reformkor végétől a Bach-rendszer bukásáig (Borsod, Csanád és Somogy vármegye). Aetas 10 (2000). 1-2. sz. 159-183; Uö: A passzív ellenállás, a neoabszolutizmus korának mítosza? Aetas 13 (2003). 119-136. 38

Egy ilyen irányú, még készülő müncheni monográfia alapvetése: Lengyel: Österreichischer Neoabsolutismus... i. m. Megjelent résztanulmányok: Uő: Siebenbürgen im Neoabsolutismus 1849-1860. Betrachtungen zu den staatsorganisatorischen Prinzipien. In: Siebenbürgen in der Habsburgermonarchie. Vom Leopoldinum bis zum Ausgleich. Hrsg. K. Lengyel, Zsolt-Wien, Ulrich A. Köln-Weimar-Wien, 1999. 87-118; Uő: Neoabsolutismus-Probleme. Verwaltungsgeschichtliche Aspekte zum Fall Ungarn. Levéltári közlemények 70 (1999). 79-105. A magyarországi Bach-korszakkal kapcsolatos modernizációelméleti követelmény egyik legkorábbi megfogajmazója Révész, László: Die Bedeutung des Neoabsolutismus für Ungarn. Der Donauraum 13 (1969). 142-159. Üjabb magyarországi fejtegetés, illetve forrásközlés: Fónagy Zoltán: Modernizáció és polgárosodás. Magyarország története 1849-1914-ig. Debrecen, 2001. 11-66; Tuza Csilla: Egy miniszteri biztos jelentése Zemplén megyéről 1850-ben. Levéltári közlemények 74 (2003). 269-299. 39

K. Lengyel, Zsolt: Auf der Suche nach dem Kompromiß. Ursprünge und Gestalten des frühen Transsiivanismus 1918-1928. München, 1993; Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2001; Magyarország és a magyar kisebbségek (Történeti és mai tendenciák). Szerk. Glatz Ferenc. Budapest, 2002; A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848-1993. Főszerk. Balogh Sándor, szerk. Sipos Levente. Budapest, 2002; Küpper, Herbert: Autonomie im Einheitsstaat. Geschichte und Gegenwart der Selbstverwaltung in Ungarn. Berlin 2002; Bárdi Nándor: Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete. Problémakatalógus. Pozsony, 2004. 40

Bevezetés a nemzetközi szakirodalomba: Bibliographisches Handbuch der ethnischen Gruppen Südosteuropas. Hrsg. Seewann, Gerhard-Dippold, Péter. I—II. München, 1997. A MMI-ben gondozott kapcsolattörténeti dokumentumgyűjtemény alapelvei és világhálós kínálata: Göllner, Ralf Thomas: Zum Aufbau einer digitalen Dokumentensammlung im Ungarischen Institut München. Ungarn-Jahrbuch 25 (2000/2001). 277-287. Az illető adatbank: http://www.forost.ungarisches-institut.de (2004. október 18). Újabb szakirodalom és forrásközlések az egyes kapcsolatrendszerekhez történeti és jelenkor-