Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Balla Tibor: Az első világháborús osztrák-magyar tábornokok életrajzának kutatása 83
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS OSZTRÁK-MAGYAR TÁBORNOKOK ÉLETRAJZA 97 magyar tábornoki karról összefoglaló, annak társadalmi és szociológiai összetételét részletesen bemutató statisztikákat készítsek. Mindezen vizsgálatokhoz Deák István és Hajdú Tibor már említett munkái adnak fogódzót.5 5 A statisztikákban szerepel majd, hogy egyes rendfokozatokban (vezérőrnagytól-tábornagyig) hányan szolgáltak, hányan teljesítettek aktívan szolgálatot végig a háború folyamán, és hány főt aktiváltak, hány személyt nyugdíjaztak, illetőleg mikor, hányan estek hadifogságba és hunytak el a háború folyamán. Megvizsgálom, hogy rendfokozati és évenkénti bontásban hol (a fronton vagy a hátországban), milyen beosztásokban (csapat- és seregtesteknél, vezérkari szolgálatban, hátországi intézményeknél stb.), a szárazföldi haderő mely részeinél (közös hadsereg, két honvédség) milyen fegyvernemeknél (gyalogság, lovasság, tüzérség, műszakiak) és hányan szolgáltak, továbbá mikor és milyen gyorsan léptették elő őket az egyes rendfokozatokba. Összefoglaló táblázatot készítek a tábornoki kar életkor, vallási-felekezeti hovatartozás, születési hely (történelmi Magyarország, a birodalom ezen kívül eső tartományai, külföld), apja foglalkozását alapul vett származás (nemesi, polgári vagy egyéb társadalmi rétegből, katonadinasztiából származó), családi állapot és a gyermekek száma, házasságkötés ideje, magánjövedelme, iskolai végzettsége (polgári, katonai és tisztképző, illetve vezérkari iskolákat végzett a Monarchia területén vagy máshol), nyelvismerete és annak szintje szerinti megoszlásáról. Megvizsgálom, hogy a tábornokok hányan, és milyen megoszlásban kaptak belföldi és külföldi katonai, illetőleg polgári kitüntetéseket (pl. a Katonai Mária Terézia Rend különböző fokozatai) érdemeikért. Górcső alá veszem, hányan és melyik hadjáratban vagy háborúban vettek részt 1914 előtt, hányan és milyen megoszlásban örököltek vagy kaptak főnemesi és nemesi címet pályafutásuk során a közös hadseregben, valamint a két honvédségben. Kitérek arra is, hogy a világháború után hányan éltek közülük a Monarchia utódállamaiban vagy más országokban, hányan, mely hadseregekben és milyen rendfokozatban szolgáltak tovább, ott milyen feladatot láttak el, részesültek-e előléptetésben vagy sem, mikor helyezték őket végleg nyugállományba. A készülő mű bevezetőjéből arra a kérdésre is választ kapunk, hogy a Habsburg-dinasztia tagjai közül hányan értek el tábornoki rangot a világégés során, és hogyan szerepeltek, mint hadvezérek, továbbá arra is, hogy milyen szerepet töltött be az első világháborús tábornoki elit a Monarchia haderejében. A kutatás eddigi eredményeiből levonható következtetések, a megírandó adattár hasznosítási lehetőségei Az eddig említettekből is kitűnik, hogy az első világháborús császári és királyi tábornoki kar életpályájának kutatása számtalan nehézséget és buktatót rejt magában. Általánosságban elmondható, hogy a rendelkezésre álló forrásanyagok és irodalom viszonylagos bősége ellenére számos tábornoki életút kevésbé, alig vagy egyáltalán nem rekonstruálható. Annyi már most bizonyosan megállapítható tehát, hogy a készülő mű adattár része hiányos lesz, hiszen néhány személy 55 Lásd az i. és a 7. jegyzetet.
