Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Bobory Dóra: Batthyány Boldizsár és humanista köre. Erudíció; természettudomány és mecenatúra egy 16. századi magyar főúr életében 923

BATTHYÁNY BOLDIZSÁR ÉS HUMANISTA KÖRE 929 Kertművészet és botanika Mielőtt Batthyány Boldizsárnak Carolus Clusiusszal folytatott levelezésé­re, illetve kettejük botanizáló együttműködésének leírására4 5 térnék, az össze­hasonlítás, illetve az újszerűség megfelelő értékelése végett meg kell vizsgálni, milyen volt a kertművészet a királyi Magyarországon általában, amikor a híres botanikus először Bécsbe érkezett. Jóllehet nem maradt fenn leltár vagy rendszeres leírás korabeli kertek­ről,4 6 a bőséges magánlevelezésből és egyéb forrásokból számtalan adat segít ké­pet alkotni a királyi Magyarország növénykultúrájáról. Ezek alapján megálla­pítható, hogy az arisztokrácia körében a gyümölcstermesztés volt a legelterjed­tebb tevékenység, s e tekintetben a Nádasdy-család szerepe elsődleges fontossá­gú, hiszen gyümölcseik minőségének híre messze túljutott a bécsi udvaron. Még Mária királyné is kért tőlük barackfa-, szilvafa-, almafa- és körtefa-ága­kat.47 Ezzel szemben orvosi kertek elenyésző számban lehettek jelen ez időszak­ban Magyarországon, hiszen az ún. hortus medicinalis4 8 tervezése és kialakítá­sa komoly szakértelmet kívánt, s ilyen irányú képzéssel hazánkban nagyon ke­vesen rendelkeztek. Talán Szegedi Kőrös (Fraxinus) Gáspár, Padova neveltje, hozhatott létre efféle orvos-botanikai kertet Sárvárott, amikor Nádasdy Tamás udvari orvosa lett.49 Érdekesség, hogy az egyetlen bizonyosan létezett orvosi kertet5 0 Clusius egyik jó barátja, a pozsonyi orvos, költő és botanikus, Georg Purkircher51 alapította. Az ő kertje volt az első a 17. század folyamán tömegével megjelenő városi kiskertek sorában.5 2 Ez a rövid áttekintés megmutatja, hogy bár lehetett erős érdeklődés kü­lönleges növények iránt, és a nemesi udvarokban megvolt az anyagi háttér is az 45 Erről bővebben: Bobory Dóra: 'Qui me unice amabat'. Clusius and Balthasar Batthyány. In: Clusius in a New Context. Proceedings of the Conference in Leiden, 23-25 September 2004. Amster­dam, Edita, 2005 (sajtó alatt). 46 Az egyedüli kivételt enyingi Török Bálint csurgói kertjének leírása jelenti, mely 1552-re datál­ható. Vö. Stirling János: Egy híres kert Csurgón a XVI. század közepén. Somogy 1986/1. 14. sz. 82-85; Uő: Orvosi kertek Magyarországon a XVI. században. Orvostörténeti Közlemények 1985. 109-112. sz. 114-115; Uő: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. században. Budapest, 1996. 47 Komoróczy György: Nádasdi Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok. Budapest, 1932. 84, és Takáts Sándor: Kertészkedés a török világban. In: Takáts 1917. 359-360. 48 Konrád Gesner kertosztályozási rendszerét egyszerűsítve leírja: Rapaics Raymund: A ma­gyarság virágai. A virágkultusz története. Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1932. 220-221. 49 Takáts Sándor: Orvosságtudakozás és orvoslás a hódoltság korában. In: Takáts 1917. 123, 129. Takáts nem látja bizonyítottnak, hogy Fraxinus efféle kertet alapított volna a nádor szolgálatá­ban, ezzel szemben Fazekas Árpád úgy tartja, az orvos nemcsak, hogy létrehozott egy hortus medici­nalist Sárvárott, hanem még egy festőt is szerződtetni akart, hogy az értékes példányokat megörö­kíttesse. Vö. Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium-irodalomról. Orvostörténeti Közlemények 1982. 97-99. sz. 52. Sajnos, lábjegyzet vagy további referencia hiányában ezt a fontos információt nem használhatjuk teljes biztonsággal. 50 Stirling J.: Orvosi kertek i. m. 112. 51 Ld. Stirling 1996. 75; Weszprémi István: Succinta medicorum Hungáriáé et Transsilvaniae biographia I-IV 1787; Gombocz Endre: A magyar botanika története. Budapest, Akadémiai, 1936. 81-82. 52 Stirling 1996. 75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom