Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Balla Tibor: Az első világháborús osztrák-magyar tábornokok életrajzának kutatása 83
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS OSZTRÁK-MAGYAR TÁBORNOKOK ÉLETRAJZA 93 zérezredesről megjelent monográfiája irányt mutathat a további hasonló művek megírásához. Feltétlenül említést érdemel a Révai Új Lexikona 1996-tól máig megjelent tizenkét kötete, valamint a Magyarország az első világháborúban címet viselő lexikon, továbbá az Új Magyar Életrajzi Lexikon, amelyekben több, magyar szempontból fontos tábornok rövid életrajza szerepel szócikként.3 1 A témakört felölelő szakirodalom viszonylagosan gazdagnak mondható. Számos első világháborús tábornoki életút csak a közös hadsereg éves rendszerességgel megjelentetett tiszti sematizmusaiból követhető nyomon, azonban a sorozat hiányos, hiszen 1915-ben ilyen névkönyvet nem jelentettek meg. Az utolsó, 1918-as sematizmus adatai viszont az utolsó háborús év elejének megfelelő helyzetet tükrözik. Emiatt rendkívül hasznos a Jörg C. Steiner által az 1918. december 31. állapotok alapján összeállított hiánypótló kötet. A magyar királyi honvédség sematizmusainak 1914-1918 közötti összes kötete a kutatók rendelkezésére áll, amelyekből a honvédségnél szolgált tábornokok adatai kikereshetőek.32 A Habsburg-monarchia első világháborús szereplését a mai napig legalaposabban az Edmund Glaise von Horstenau és Rudolf Kiszling által szerkesztett, és az 1930-as években kiadott osztrák vezérkari munka foglalja össze,33 amely a korszakról szóló bármely tanulmány alapjául szolgálhat. A két világégés között született néhány életrajzi mű, amely többé-kevésbé jól hasznosítható a kutatásokhoz. Ide tartozik példának okáért Rudolf Peerz az első világháború legjelentősebb magyar hadvezérének, a magyar származású osztrák tábornok apától, erdélyi szász anyától Temesváron született Kövess Hermann tábornagyról, a Monarchia utolsó hadsereg-főparancsnokáról írt, műfaját tekintve inkább ismeretterjesztő műve, amely egyben egy IV Károly tábornokait bemutatni kívánó tervezett sorozat indító kötete volt.34 Az idősebb osztrák levéltáros-történész generáció tagjai közül jól ismert a rendkívül termékeny Rudolf Kiszling, aki több életrajzi összefoglaló művet is írt az első világháborúban érdemeket szerzett tábornokokról.3 5 A magyar nyelvű életrajzi művek közül meglehetősen ismert Gabányi Jánosnak József Ágost főhercegről írt könyve.3 6 31 Pollmann Ferenc: Balszerencse, semmi más? Tersztyánszky Károly cs. és kir. vezérezredes élete és pályafutása. Budapest, Balassi, 2003.; Révai Új Lexikona. Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István._I-XIV kötet. Szekszárd, Babits, 1996-2004.; Magyarország az első világháborúban. Lexikon i. m.; Új Magyar Életrajzi Lexikon. I-IV kötet. Főszerkesztő: Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub, 2001-2002. 12 Lásd a 12. jegyzetet. 33 Edmund Glaise-Horstenau-Rudolf Kiszling: Österreich-Ungarns letzter Krieg 1914-1918. IVII. Bände, 1 Registerband, 7 Beilagenbände. Wien, Verlag der Militärwissenschaftlichen Mitteilungen, 1930-1938. 34 Rudolf Peerz: Feldmarschall Baron Kövess. Wien, Verlag der Blätter für den Abteilungsunterricht in Laibach, 1921. 35 Rudolf Kiszling: Generaloberst Artur Freiherr Arz von Straussenburg (1857-1935). In: Neue Österreichische Biographie ab 1815. Grosse Österreicher. X. Band. Analthea Verlag, Zürich-Leipzig-Wien, 1957. 117-122.; Uő.: Anton Galgótzy - General und Original 1837-929. In: Der Soldat 1974/6. 15.; Uő: Generaloberst Carl Freiherr von Pflanzer-Baltin (1855-1925). In: Österreich in Geschichte und Literatur. 1971/9. 514-520. 36 Gabányi János: József főherceg tábornagy. Gutenberg. Budapest, 1931.
