Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith András (1533-1589) és Zsámboky János (1531-1584) (I. rész) 889
912 ALMÁSI GÁBOR kezett, hogy még édesapja halála hírére sem utazott haza Bécsből.11 6 Műve, ha elkészült, sajnos nem maradt fenn, és nem valószínű, hogy valaha is nyomdafestéket látott. Ε megtisztelő felkérést hamarosan egy másik is követte, jóllehet ezt már talán Zsámboky sugalmazta a császárnak: Alfonso Ulloa történész munkájáról kellett szakvéleményt mondania.117 Ulloa, spanyol származása ellenére (mely eleve hátránynak számított Miksa előtt) veszélyes vetélytársa volt.118 Zsámboky hibalistát készített Ulloa Ferdinándról írt művéhez, és egy Miksához címzett előszóban rámutatott, hogy Ulloa túl sokat vett át Paolo Gioviotól, Francesco Guicciardinitől és másoktól.119 Miksa szívére vette Ulloa hibáit, és megpróbálta kiigazításukat kieszközölni (bár úgy látta, könnyebb lenne újraírni a művet), valamint Ulloa érdeklődését saját udvaráról II. Fülöpére terelni.120 Ulloa e célból V Károlyról is írt egy könyvet, de közben Miksához fűzött vágyait sem adta fel, és később megírta a szigetvári ostrom és Miksa török ellenes csatáinak történetét is.12 1 Ulloán kívül mások is pályáztak a megüresedett történészi posztra, vagy legalább történészi megbízatásra. A koronás költő Elias Corvinus, a bécsi egyetem poétika- és történelemtanára Hunyadi János történetének megírásához kérte Miksa anyagi támogatását; a híres pádovai jogtanár, megannyi bécsi udvaronc mestere, Francesco Robortello pedig, igaz, némileg megkésve, Dudith közbenjárását kérte a bécsi történészi állás érdekében.122 Sajnos nem tudjuk pontosan, végül milyen alkalomból szerezte meg Zsámboky a történészi címet, mindenesetre erre 1566 első felében, az Ulloa-kommentárt követő időkben kerülhetett sor.12 3 Úgy tűnik, kezdetben igyekezett komolyan venni történészi hivatását, hiszen még ez év tavaszán történelmi jegyzetek készítésébe fogott.12 4 Hasonló történészi megnyilvánulásának tekinthető, hogy elkészíttette a Habsburg dinasztia díszes családfáját, kinyomtattatta Magyar-116 „Sua Maestà Cesarea commando al Sambuco che con bon ordine scrivesse tutto quel che s'è fatto nelle essequie." Istvánffy idézett levele: Dudith·. Epistulae, i. m. Vol. 1. 231. 117 Sambucus, J.: In Histor. Ulöae de Ferd. T. Aliquot notae. (1565. nov. 22.): ÖNB Cod. 9039, ff. 31-36. A kritizált mű: Ulloa, Α.: Vita del potentissimo e christianissimo imperatore Ferdinando I. Venetiis, 1565. Vö.: Miksa 1566. január 18-án kelt levelével II. Fülöp Velencében tartózkodó spanyol követének (OStA HHStA Familienarchiv, Sammelbände, box I, vol. 2, f. 18.), és ugyanaznap a milánói kormányzónak (uo. f. 19). A levelek értelmezése nem egyértelmű. (Lásd Fichtner: Emperor Maximilian Π., i. m. 99-100.) 118 Miksa spanyol előítéleteiről lásd Fichtner·. Emperor Maximilian II., i. m. 13-29. 119 ÖNB Cod. 9039, f. 32r v . 120 Lásd Miksa idézett leveleit. ÖStA HHStA Familienarchiv, Sammelbände, box I, vol. 2, ff. 18-19. 121 Ulloa, Α.: Vita dell'invittissimo e sacratissimo imperátor Carlo V Venetiis, 1566; Uő. : Beschreibung des Letsten Ungarischen ... Kriegs so im jähr 1565 und 1566 ... Maximilian der Ander. Basileae, 1578. Uő.: História di Zighet, ispugnata da Suliman, Re de'Turchi, l'anno 1566. Venetiis, 1566. Láthatólag Ulloa később sem adta fel vágyát, hogy Miksa udvarában foglalkoztassa. 122 Corvinus Miksa „veleszületett", szépirodalom iránti kegyességére apellált: „... hunc honestum et utilem connatum pro innata sua erga bonas literas dementia benignissime iuvare dignetur ...". Idézi Hartl, Wenzel - Schrauf, Karl: Nachträge zum dritten Bände von Joseph Ritter von Aschbach's Geschichte der Wiener Universität. Die Wiener Universität und ihre Gelehrten 1520-1565. Wien, 1895. 320-321. [A Batthyány Boldizsárral is kapcsolatot tartó Elias Corvinusról bővebben ugyanott (317-331). Eredeti hely: ÖNB Cod. 9737k, f. 236., ill. lásd még Bobory Dóra írását e számban.] Robortello beajánlásáról lásd Dudith levelét Miksához: Dudith: Epistulae, i. m. Vol. 1. 437 (1567. ápr. 1.). 123 Az első hivatalos dokumentum, melyben történésznek nevezik az említett 50 talléros honoráriumhoz fűződik 1566. szeptember 9-i keltezéssel. (FHKA HZB 21 (1566), f. 575.) 124 Az első bejegyzések 1566. március 20-án készültek.
