Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith András (1533-1589) és Zsámboky János (1531-1584) (I. rész) 889

910 ALMÁSI GÁBOR rangű, Bécsben tevékeny titkár, Liszthi János őrizze, és ráadásul a fizetéséért is az ő személyén keresztül kelljen folyamodnia; majd kifejtette, hogy a kancel­lári pozíciót hagyományosan püspökök kapták, és nem győzte a példákat sorol­ni. Miksa hallogatta a választ, de a humanista diplomata nem adta fel. Még több mint fél évvel később is remélte, hogy a királyné ügyében a lengyel neme­sekhez szétküldendő leveleire maga teheti rá a pecsétet.10 8 A magyar király a busás jövedelmű győri püspökséget sem volt hajlandó jól fizetett lengyelországi követének szánni, ehelyett a későbbi kompenzáció ígéretével és további fizetés­emelésekkel próbálta kielégíteni, hiába utazott utána ez ügyben Dudith Augs­burgba.10 9 Időközben a királyné hazaköltözése furcsa mód el lett napolva. Dudith ta­lán egy fényes diplomáciai sikerben reménykedve, talán a királynő kérésének en­gedve elérte, hogy a királyi pár együttélésének ügyét a szejm tárgyalja meg.11 0 Az akció hatására a királyné hazatérése egy évet késett, Dudith politikailag elszi­getelődött, és Miksával szembeni tárgyaló pozíciója sem javult.lll Ezzel párhu­zamosan, és feltehetőleg, ennek hatására megszilárdult benne a házasság iránti elhatározása, mely fordulópontot jelentett életében. Míg Dudith erőfeszítéseit elsősorban rengeteg pénzzel, természetbeni és más, kisebb juttatásokkal honorálta a király, Zsámboky lassan, de biztosan ha­ladt előre a ranglétrán, bevételben és címekben egyszerre gyarapodott. Az ud­vari történészi kinevezéshez azonban hosszú út vezetett. Minthogy „udvari fi­lológusi" tisztség nem létezett, historiográfusnak viszont már hosszú ideje he­lye volt a fejedelmi udvarokban, Zsámboky kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy történészi képességeit, és főleg ambícióit Miksa tudomására hozza. Rövidebb, magyarországi csatákat megörökítői művei, a Miksának ajánlott Ranzanus-ki­adás, vagy Ferdinánd életének vázlata a halotti beszédben mind történészi képes­ségeit voltak hivatottak bizonyítani.11 2 A Miksának dedikált emblémában — az Emblemata első versében — már egyenesen kimondta, hogy könyvtárának, illetve antik érme- és feliratgyűj­teményének célja, hogy kliensként haszonnal szolgálhasson, és pátriája törté-108 Lásd Mark Sinckmoser birodalmi titkárhoz írt levelét: Dudith: Epistulae, i. m. Vol. 1. 283-288. (1566. ápr. 6.) 109 Miksa Dudithhoz: Dudith: Epistulae, i. m. Vol. 1. 251-254. (A győri és a pécsi püspökség jöve­delmei össze sem voltak mérhetők. 1577-ben a győri bevételek 11700 forintra rúgtak és további 2000 forint jött a mosoni tizedekből: OStA FHKA Hoffinanz Ungarn, rote Nr. 52. Konv. 1587. August, fol. 147. Dudith püspöki bevételeire lásd az alábbiakat.) Győrt először Zaccaria Delfino kapta meg (a ma­gyar nemesség rosszallására), majd Liszthi János. Miksa Augsburgból visszaküldte Dudithot Lengyel­országba, megismételve korábbi követutasítását: Die Korrespondenz Maximilians II., i. m. 494-504. 110 A késés indokát csak találgatni lehet. Lásd Szczucki: Ars dissimulandi, i. m. 194. Minden­esetre Dudith hamar megbánja és már 1566. februárjában kéri Miksát, hogy engedélyezze hazaté­rését. Dudith·. Epistulae, i. m. Vol. 1. 277. 111 Dudith Katalinnak: Dudith·. Epistulae, i. m. Vol. 1. 299-300, 313-327. (1566. június 7. és 29.) 112 Sambucus, Joanes: Rerum ad Agriam Anno MDLII. In: Ranzanus: Epitome rerum hun­garicarum, i. m. függelék; t/ő.: Obsidio Zigethiensis Anno MDLVI descripta. Viennae, 1558; Uő: Expugnatio Arcis Temesvári. In: Bonfim, Antonio: Rerum Ungaricarum Decades Qvatuor, Cum Dimidia... Frankofurti, 1581. 807-811; t/ő: Expugnatio Arcis Tokay. In: uo. 812-814; Lásd továbbá a Ferdinándnak ajánlott „történeti" utószót: Goltzius, Hubertus: C. Iulius Caesar sive históriáé imperatorum caesarumque romanorum. Brug, 1563. f. CV".

Next

/
Oldalképek
Tartalom