Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője - a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye 855
A 17. SZÁZADI MAGYAR VÁRMEGYE 879 höz szolgáltak) kivéve ismételten Sopron vármegyét rendelte e feladatra.11 3 A robot jellegű gratuitus labor pénzbeni megváltását aperceptor vitte Pozsonyba, a Kamarához.11 4 Az ingyenmunka megadását a megye gyakran késve teljesítette, miként a pápai várra szánt 1670. évi 770 ft 57 V2 dénárt is.115 A pápai erősség mellett Sopron vármegye a 16-17. század fordulóján a tizenöt éves háború során átmenetileg megszerzett Székesfehérvár megerősítésére, katonaságának eltartására is küldött ingyenmunkát, illetve pénzt, miképpen olykor a Kanizsa elleni végeket is erősítette. 1671-től a császári ezredek (pl. Kaiserstein, Herberstein) megnövekedett vármegyei ellátása, állomásoztatása, 1673-tól teleltetése gazdasági problémákat, illetve a civil lakosság és a katonaság konfliktusainak sorát eredményezte. A század során többek között a törvényhatóság anyagi terheihez tartozott a soproni országgyűlésekre, az említett koronázásokra, közeli béketárgyalásokra (pl.: Zsitvatorok) természetbeni járandóságok szolgáltatása. A honvédelemmel kapcsolatban egyaránt érintette a vármegyét a nemesség központilag elrendelt, 1640-1690 között minimum 10-12 alkalommal sorra kerülő, részleges vagy teljes körű felkelése (insurrectio), illetve tágabb értelemben a terület védelmében való aktív részvétel, a katonaállítás finanszírozásában történő részvétel.11 6 A rendi katonaállítások sorából eddig az 1663 őszi a legismertebb. A főnemesi, végvári hadak mellett jelentős számú, vármegyék által kiállított hadsereg is megjelent, így Sopron 200, Vas 160, Győr és Veszprém 100-100, Moson 85, Komárom 59 lovast állított ki.11 7 Ez utóbbi az oszmánoktól leginkább fenyegetett Rábaköz védelmét szolgálta, amelynek lakossága a 17. században gyakran elégedetlen volt a vármegye intézkedéseivel. Ε térség nemessége még a Győr, illetve Moson vármegyékhez történő csatlakozást is felvetette.118 A területvédelem leggyakoribb eszköze a gázlók eltorlaszolása, télen a jégvágás volt, de mind a rábai átkelőt őrző Bodonhely, mind — a megye határait túllépve — a Győr megyei Mórichida, Rábapatona erődítéseinek fenntarásához hozzájárultak.11 9 Zala vármegye esetében hasonlóképpen a területvédelmet szolgálta (őrhelyek megújítása) a gr. Zrínyi család 1639. évi, 8 muraközi falut érintő hajdútelepítése (Novakoc, Dekanoc, Dvorischa, Torcisscha, Szentvid, Szelni-113 Pálffy Géza: A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete 1597-1997. Szerk.: Hermann István, Pápa, 1997., Szakály Ferenc: Pápa a török korban. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Szerk.: Kubinyi András, Pápa 1994. 125-200. 114 SL IV A. 14. bb. SVMLt, (Perceptoralia), 333. doboz, Ebergőc, 1616. jan. 16. 115 A késve menő pénzbeli megváltásról: SL: SVMLt, IV A. 1. b. Acta Congregationalia, 3. doboz, 1670. évi kivetési lajstrom (portánként 3 ft 50 d.); Csúzi Pál levele, Pápa, 1670. aug. 30., 116 A nemesi vármegye országvédelme, katonaállítása máig kevéssé ismert. Ld.: Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600-1700. Bp. 2004. 95-98. 117 A kérdéskörre: Czigány István: A magyarországi katonaság és az 1663-64. évi törökellenes háború. In: „Szentgotthárd - Vasvár 1664" Háború és béke a XVII. század második felében. Szerk.: Tóth Ferenc - Zágorhidi Czigány Balázs, Szentgotthárd. 2004. 7-26., különösen: 17. A Sopron vármegyei hadak részletes jegyzéke nem ismert, a szomszédos Győr vármegyére: Győri Egyházmegyei Levéltár: Győri Székeskáptalan Magánlevéltára, Nr. 2. Anni 1663. 118 Gecsényi Lajos: Elképzelések a Rábaköz önvédelmének megszervezésére a XVII. század közepén. Soproni Szemle, 45. (1991.) 4, 343-347., S. Lauter É.\ Pálffy Pál nádor, Nr. 60-61., Vanyó T.: Sopron vármegye, 28-38. 119 Turbuly E.: Sopron vármegye, 1598: Nr. 11
