Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője - a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye 855
860 DOMINKOVITS PÉTER vármegyei jegyzői állás kialakulásáról, történetéről szóló tanulmányt is.2 6 Ez időszakban született meg, de csak a háború után látott napvilágot Ember Győző közigazgatás-történeti kézikönyve is.2 7 Hosszú szünet után az 1960-1970-es évek fordulójára vált lehetővé egy, a helyi önkormányzatok fejlődését országosan bemutató tanulmánykötet megjelentetése. 1971-ben, a jogtörténész-levéltáros Degré Alajos a megyeszékhely problémáját, a vármegyei közgyűlések működését, hatáskörét, szabályrendelet-alkotását, a középfokú törvényhatóságok legfőbb tevékenységét vizsgálta Zala vármegyei alapkutatásai, továbbá a történeti Magyarország egészére kiterjedő „Corpus statutorum" forrásanyaga alapján.28 Munkássága az 1980-as évektől mind a jog-, mind a közigazgatás-történet számára inspirálóan hatott. A jogtörténész Béli Gábor a vármegyei statutumok és az országos törvényalkotás problémáját, azaz a consúetudo és a lex egymáshoz való viszonyát vizsgálta,29 a levéltáros Turbuly Éva a megyei igazgatás és tevékenységi körök oldaláról foglalkozott a satutumalkotással, illetve Zala vármegyei alapkutatásai, a kiadott megyei regesztakötetek alapján a nyugat-dunántúli vármegyék működésének összehasonlításával.3 0 A legtöbb vármegyei regesztakötetet jegyző Tóth Péter a közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzései alapján a vármegye legfőbb funkcióit a felsőbb, központi utasítások helyi végrehajtásában (katonaállítás, beszállásolás, adókivetés), illetve a helyi törvénykezésben (fenyítő- és polgári peres) jelölte meg.3 1 Az 1980-as évek második felében — nem előzmények nélkül3 2 — az eddigieknél határozottabban jelent meg egy újabb kutatási irány. Ez a 16-17. századi vármegye működését már nem csak a szabályrendeletek, hanem a vármegyei eljárások, illetve a hivatalviselői kar társadalomtörténeti elemzésén keresztül kívánta láttatni. Ezzel a szemlélettel elemezte Gecsényi Lajos a 17. századi 26 Föglein Antal: A vármegyei nótárius. In: Levéltári Közlemények 14. (1936.) 149-171. 27 Ember Győző: Az újkori magyar- közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet) 28 Degré Alajos: Megyei közgyűlések a XVI-XVII. századi török háborúk korában. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat történetéből. Szerk.: Bónis György - Degré Alajos. Bp. 1971. 35-52., új kiadása: Degré: Válogatott tanulmányok 163-180., 400-405. 29 Béli Gábor: A vármegyei statútumalkotás a XVI-XVIII. században. In: Dolgozatok az állam-és jogtudományok köréből 18. Pécs, 1987. 69-84. 30 Turbuly Éva: Die Komitatsverwaltung und ihre Träger in West-Transdanubien im 16./17. Jahrhundert. In: Beiträge zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift fur Harald Prickler zum 60. Geburtstag. Hg. Seedoch, Johann, Eisenstadt, 1994. (Burgenländische Forschungen Sdbd. 13.), 455-470., illetve egy-egy vármegye rendszabályalkotására: Ugyanő: Megyei közigazgatás Sopron vármegyében a statútumok (szabályrendeletek) tükrében (1589-1771). In: Fejezetek Győr, Moson, Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Szerk.: Horváth József, Győr, 2000. 21-37., Ugyanő: Die Statuten des Komitats Zala im 16. Jahrhundert. In: Forscher-Gestalter-Vermittler. Festschrift Gerald Schlag. Hg. Gürtler, Wolfgang - Winkler, Gerhard J., Eisenstadt, 2001. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 105.) 435-442. 31 Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek forrásértéke a burgenlandi és szlovéniai történetkutatás számára. In: Előadások Vas megye történetéről II. Szerk.: Tilcsik György, Szombathely, 1993. (Vas megyei levéltári füzetek 6.) 171-178. 32 A vármegyék hódoltsági tevékenységére, szervezetére: Soós Imre: A hódolt szolgabíró és a hódolt esküdt Heves megyében a XVII. században. In: Archívum 2. Szerk.: Kovács Béla, Eger, 1974. (A Heves Megyei Levéltár közleményei 2.) 5-32.
