Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből 791

808 SUDÁR BALÁZS X. tömb Az összeírás hét tétele a főtér központi részéhez köthető. Egyikük maga a Szent Mihály-templom (252), amelynek falgyűrűje köré a muszlimok boltokat építettek (253a, 254, 255a). A 242-es szám alatt jegyzett üres telek hajdan Nagy Annusé volt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy egy bizonyos Nagy Anna üres, piactéri telkét a 246-os szám alatt is említik. A ház, amely előtt ez a telek feküdt, a Duna-parti nagy tömbben (I.) állt. XI. tömb A főtér másik központi épülete a mészárszék volt (139). Ε köré is alapítványi boltok épültek, amelyek nagyobb részét azonban csak a telek határleírásából ismerjük. Ténylegesen felbukkannak viszont Kaszab Musztafa boltjai, amelyek gazdájuk mellékneve ('mészáros') alapján valószínűleg szintén mészárszékek lehettek (243). XII. tömb A martalóc mahalle meglehetősen kicsi, mindössze 14 ingatlant tartalmaz. Mint már utaltunk rá, az összeírás megváltoztatott grafikai képe nem hagyományos telkekre utal, s véleményünk szerint egyetlen — 22 cellás — kolostorépületet takarhat. Ehhez kívülről csatlakozott Pavli szermáje (parancsnok) és Szobota — nem papoktól szerzett, hanem épített — háza, minden bizonnyal ezért írták le szomszédaikat is. Topográfiai elhelyezésére egyetlen adat utal: a parancsnok háza a párkány mellett állt. (A szó — parkan — egyébként nem a vár falára utal — azt mindig a hiszár divári kifejezéssel adják meg —, hanem a várost övező falra.) XIII. tömb Kászim bég mecsetjének városrészét felületesen írták össze, kevés fogódzóval. Meglehetősen hangsúlyos a palánk jelenléte. Érdekes, hogy semmiféle kapcsolatban nem áll a többi mahalléval (hacsak Kászim bég alapítványai házai révén nem): sem kifelé utalás nem mutat erre, sem pedig a negyed házaira nem hivatkoznak máshol szomszédként. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy nem a hajdani német, hanem az egykori magyar város területén helyezkedett el. Figyelemreméltó, hogy a városrész ingatlanainak (54 db) jelentős részéről, 26 épületről (212-218, 220-239) azt tudjuk meg, hogy „azelőtt a papoké volt", mint már említettük, véleményünk szerint ez egy kolostorépület lehetett. Meglehetősen sok ház épült a papok hajdani „házhelyén", ezek kivétel nélkül paticsfalú, deszkatetejű, udvarral is rendelkező házként vannak leírva (202-208, 210-211), amelyeket a muszlimok építettek - ezeknek nincs középkori előzménye. Jómagam e telkeket leginkább a kolostorépület falához támaszkodó, törökök által épített házacskáknak tudom elképzelni. További néhány épületről is megtudjuk, hogy szintén a papoké volt (197, 199, 209, 219), köztük van egy papnevelő iskola (,talimháne-i papazlar oglandzsiklari) is. Ezek fényében a mahalle világosan két részre oszlik. Nagyobb fele (197-239) az általam kolostornak tartott épület, annak kiegészítő épületei és kertje, amelyet a törökök beépítettek. Ezeken kí-