Századok – 2005
TÖRTÉNETI IRODALOM - Geschichte der Oberlausitz (Ism.: Tringli István) 776
776 TÖRTÉNETI IRODALOM amely után Vazul kegyetlen megbüntetése következett. A szerző helytállóan hangsúlyozza, hogy István törvényeiben is szigorúan fellépett a király elleni összeesküvés esetén. A második alfejezet bemutatja Orseoló Péter első uralkodását, amelyet hamarosan az Aba Sámuel vezette ellenzék megdöntött. A szerző Aba uralmát és harcait III. Henrik német császárral, s végső vereségét (1044. évi ménfői csata) is tárgyalja. Kosztolnyik Zoltán a korabeli források alapján mind Péterről, mind pedig Abáról negatív képet ad. A harmadik alfejezet Péter második, hasonlóan sikertelen uralmát és a bukását eredményező 1046-os összeesküvést, s a Vata-féle pogány mozgalmat részletesen elemzi. Kitér továbbá András hatalomra jutására, a pogány mozgalom leverésére és hatalma megszilárdítására. A XII. fejezet a Vazul-ági I. András (1046-1060) és I. Béla (1060-1063) uralkodásának bel-és külpolitikáját vizsgálja négy alfejezetben. Az első alfejezet I. András III. Henrikkel folytatott sikeres 1051. és 1052. évi háborúinak katonai és diplomáciai eseményeit vázolja, a dinasztikus kapcsolatot eredményező megegyezést a császárral, majd Béla öccsével, a herceggel való konfliktusát és vereségét. A második alfejezet I. Béla rövid, de alapjában véve sikeresnek mondható uralkodását tekinti át. I. Béla kísérletet tett, hogy szélesebb tanácsot hozzon létre (falvanként 2-2 ember), amelyet a szerző Alfonzó spanyol király 20 évvel későbbi reformjával vet össze, ahol a városok választott küldötteit is meghívták a tanácskozásra. Béla kísérlete kudarccal végződött, mivel pogánylázadásba torkollott, amelyet le kellett vernie. A harmadik alfejezet Béla uralkodásának külpolitikai bonyodalmait tekinti át, mely végül is Béla vereségéhez és halálához vezetett. IV Henrik császár segítségével I. András fia, Salamon került hatalomra. A negyedik alfejezet a könyv címében megjelölt korszakhatár, 1063 utáni eseményeket, Salamon és a hercegek konfliktusát, I. Géza és I. László uralkodását vázolja röviden. A függelék az előző két fejezetben érintett korszak politikai küzdelmeit tekinti át más szempontok alapján. A függelék egyébként már korábban napvilágot látott a szegedi egyetem Történeti Intézete által kiadott idegen nyelvű folyóirat, a Chronica 1. számában. A monográfiát a források és szakirodalom alapos bibliográfiája és a név- és tárgymutató zárja. A terjedelmes és alapos bibliográfia bőséggel tartalmazza az újabb magyar nyelvű szakirodalmat is, még ha a korszakra vonatkozó szakirodalom hatalmas mennyiségéből következően néhány munka ki is maradt belőle. Kosztolnyik Zoltán jelen értékes kötete Árpád-kori sorozata méltó „folytatója", pontosabban szólva bevezető kötete. A magyar politikát, államot és intézményeket az európai párhuzamokkal, összefüggésekkel kapcsolatban, azokhoz mérve vizsgálta, s a magam részéről úgy vélem, hogy talán ez tekinthető munkája fő érdemének. Számos érdekes, új vagy újszerű megfigyelést, feltevést is tartalmaz a kötet, még ha ezek egyike-másika vitatható is a források gyér volta vagy éppen ellentmondásai következtében. A korai magyar történet összegzése rendkívül hasznos mind e korszakkal foglalkozó kutatók, mind pedig a magyar történelem iránt érdeklődő, de a magyar nyelvet nem ismerő külföldi olvasók számára. Korábbi könyveihez hasonlóan Kosztolnyik Zoltán fontos missziót teljesít e munkájával is, hiszen az idegen nyelveken megjelentetett históriai munkák 1990-es évek óta tapasztalható örvendetes gyarapodása ellenére a magyar történetírás továbbra is igényli az idegen nyelven megírt, megfelelő nyelvi és tudományos szintű monográfiákat. Vonatkozik ez az igény idegen nyelvű történész periodikákra is, ahol tanulmányokat közölhetnek magyar és külföldi kutatók. Kár, hogy az MTA letett egy ilyen folyóirat (Acta Historica) működtetéséről, szerencsére az utóbbi években a pécsi és szegedi egyetemen beindítottak évkönyv jelleggel (Specimina Nova, illetve Chronica) idegen nyelvű periodikát. Tóth Sándor László GESCHICHTE DER OBERLAUSITZ Herrschaft, Gesellschaft und Kultur vom Mittelalter bis zum Ende des 20. Jahrhunderts Joachim Bahlcke (Hrsg.), Leipzig, Leipziger Universitätsverlag, 2001. 368 o. FELSŐ-LAUSITZ TÖRTÉNETE 1999-ben kezdett munkához az a tízfős szerzőcsapat, amelyik pár esztendő alatt hét fejezetben megírta Felső-Lausitz történetének összefoglalását. A szerzők többsége német, de van köztük egy szorb és egy lengyel is. A ma már közigazgatási egységként sem létező egykori tartomány — nevezhetjük akár országnak is — története a magyar olvasó számára több szempontból
