Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733
MAGYAR ÁLLAMI NÉPISKOLÁK A FIUMEI KORMÁNYZÓSÁGBAN 1870-1918 7 35 hatás alatt lévő gyermeknek nincs és nem is lehet helyes magyar nyelvérzéke. Nagyon kevés segítséget várhatunk is a Fiumei, magyar anyanyelvű gyermekektől a magyc r nyelvnek az iskolába való terjesztése körül. Csak hamar beolvadnak a többségbe, s nekünk mondhatni, teljesen olasz nyelvű osztályt kell, minden lépten-nyomon az olasz nyelv segítségével, de mégis magyarul a növendékek korának megfelelő ismeretekbe bevezetnünk."27 Tanügyi szakemberek rendszeresen vizsgálták a magyar nyelv tanításának eredményességét. Annyit előre kell bocsátani, a jelentések mindig elfogadható eredményről, elégedettségről szóltak, de azért kétségek is megfogalmazódtak. Ugyanis, amit az iskolában megtanultak, azt otthon elfelejtették, az életbe nem vitték ki.2 8 (Mint fentebb említettem, a városban a magyar nyelvvel nem lehetett boldogulni sem az üzleti életben, sem a közhivatalokban, sem a mindennapokban.) A magyar nyelv tanulását akadályozta a megfelelő tankönyvek hiánya és a tanítás módszere is. Nem voltak a helyi viszonyokhoz illeszkedő, könnyen érthető nyelvezettel megírt magyar nyelvű tankönyvek. Altalános gyakorlat szerint a magyarországi iskolákban használt tankönyveket fordították le olasz nyelvre, és azokat igazították a helyi viszonyokhoz. Ε mellett próbálkoztak helyben írt tankönyvekkel is. (Példaként említeni lehet Donáth Imre elemi iskolai tanító, majd elemi és polgári iskolai igazgató, tanfelügyelő, tanügyi előadó több kiadást megért Grammatica ungherese e Libro de lettura c. tankönyvét. Természetszerűleg, a legtöbb itt megírt tankönyv a nyelvtanulást próbálta segíteni.) Ezek kétnyelvű, magyar-olasz tankönyvek, a szövegek tükörfordításai voltak egymásnak. Kiadásuk azonban a többszöri szakmai és nyelvi ellenőrzés, valamint a fizetési nehézségek és a kiadás körülményessége miatt késlekedett. Az egyszerű formájában ismert, de új alakban használt szavakat már nem értették meg a gyermekek. A tanórák jelentős része azzal telt el, hogy a stílus egyszerűsítésére kijegyzetelték a tankönyveket. Az is megesett, hogy a tanítók megfeledkeztek a tanulók nyelvismeretéről és változatos szavakkal, kifejezésekkel magyarázták a tananyagot. A tanulók többségének azonban már az is eredmény volt, hogy könyv nélkül felmondták a leckét, anélkül, hogy értették volna a jelentését.2 9 Súlyos problémaként jelentkezett az oktatómunka során az is, hogy a Magyarországról Fiumébe került tanítók/tanítónők nem tudtak olasz nyelven tanítani. Az állam által biztosított ösztöndíjjal ugyan hosszabb-rövidebb időt eltöltöttek/el tölthettek Olaszországban nyelvtanulás céljából, de arra nincs utalás sehol, hogy az olasz nyelven történő tanítás módszereit tanulmányozták volna. Beszélgetni még csak tudtak, de az nem volt elegendő a zavartalan munkához. 27 Szegfi Ilona tanítónő előadása a magyar nyelv tanításáról. Hely és évszám nélkül. Szegfi Ilonát (aki a fentebb említett Kánya Emília lánya) 1887-ben Budapestről helyezték a fiumei felsőbb leányiskolához. 28 DS-1. Scuola elementare e superiore femminile di Stato. 10. doboz. 1907-1908. év. Révy Ferenc iskolalátogatásáról 1908. május 9-én készült jegyzőkönyv. 29 DS-1. Scuola elementare e superiore femminile di Stato. 8. doboz. 1-272. számú iratcsomó 137/1905. sz.
