Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
714 DEÁK ÁGNES verwirkolási elméletek füstté és párává válnak; akkor a 48-ki törvények némely pontjainak törvényes értelmezése, változtatása és részletezése lehetséges."86 Feltételekhez kötött kiegyenlítési törekvéseik óvatos felvillantásával igyekeztek tehát Deákék Apponyiék számára támogatást nyújtani. A Lustkandl tételei ellen íródó mű félretételéhez hozzájárulhatott A Hon és Zichy Nándor gróf ellen megindult sajtóper is. Zichy a lap 1863. február 7-i számában leplezetlenül kijelentette: a perszonálunió álláspontjáról nem létezhet elmozdulás, vannak közös ügyek, melyeket az 1848-as áprilisi törvények is elismertek, de intézésük módját (a király személye körüli miniszter posztjának felállításával) is kijelölték, ehhez kell ragaszkodni. Bármiféle közvetítő kezdeményezés, bármiféle „közös kormányzási és igazgatási hatóság" felállítása már túllépés ezen a kereten.8 7 A hadbíróság egy év börtönre ítélte Zichyt és Jókait, jelezve: az ausztriai kormányzati körök remélt elmozdulása az 1861. februári állásponttól nem következett be.8 8 Bár formális elutasító választ Apponyi beadványára csak 1863. március 9-én kapott, február közepe-végén a lapok már kész tényként kezelték az államjogi kérdések elnapolását.8 9 Kecskeméthy Aurél feljegyzi naplójában: „E szerint kilátás van beláthatlan provisoriumra."9 0 A miniszteri tanács márciusban négy ülésén is tárgyalta a magyar kérdést, mely alkalomra Forgách külön előterjesztést készített, melyben javasolta, az ausztriai Reichsrat és a magyar országgyűlés válasszon azonos számú küldötteket egy ún. „elődelegáció" tagjául, mely hivatott kidolgozni az államjogi rendezés alapelveit, amelyet aztán a két parlament jóváhagy. Forgách a közös ügyek kezelését egy állandó delegációra bízta volna, amely két házból állna, tagjait a két parlament választaná, elnökeit az uralkodó nevezné ki. Magyar minisztérium kinevezését nem hozta javaslatba. Többséget azonban nem kapott programja, ehelyett döntés született a külön erdélyi országgyűlés összehívásáról.91 Apponyi lemondásáról már hetek óta hírek keringtek. Arra végül az alkalmat az 1861-es országgyűlés képviselőinek arcképeit tartalmazó díszes album Deák számára történő átadásán való részvétele szolgáltatta március 28-án.9 2 Az ünnepélyes összejövetelen Eötvös 86 Kemény Zsigmond: Pest, január 14. 1863. PN 14. évf. 11-3876. sz. (1863. jan. 15.) 87 Gróf Zichy Nándor: Alapkérdéseink. A Hon 1. évf. 30. sz. (1863. febr. 7.) 88 Pálffy helytartó és Forgách kancellár közbenjárására a büntetési tételt több alkalommal lejjebb szállították. Végül Jókai vonult be egy hónapra a börtönbe, Zichy pénzbüntetést fizetett. A magyar sajtó története II/l. 1848-1867. Szerk. Kosáry Domokos - Németh G. Béla. Budapest 1985. 641-642. 89 Ludassy Mór állítása szerint az elutasító döntés kézhezvételét Apponyi a következő szavakkal kommentálta: „Beadványaim mindig szerencsétlenül járnak, vagy korán elutasítják, vagy túl későn fogadják el azokat." („Meine Anträge haben immer das Unglück, zu früh abgelehnt oder zu spät angenommen zu werden.") [Ludassy Mór]: Drei Jahre Verfassungsstreit. Beiträge zur jüngsten Geschichte Oesterreichs. Von einem Ungar. Leipzig 1864. 180. Idézi: Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon 4. köt. 18. 90 Kecskeméthy Aurél naplója i. m. 150. 91 Forgách előterjesztését közli: Josef Redlich: Das österreichische Staats- und Reichsproblem. Bd. 2. 311-329. Vö. Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon 4. köt. 22-24. 92 Apponyi távozását így kommentálja a Pesti Napló: „Fogadja tőlünk is a szíves " Isten hozzád" -ot a nemes lelkű államférfiú! A köztisztelet kiséri őt vissza magányába!" Bécsi dolgok. PN 14. évf. 78-39943. sz. (1863. ápr. 5.). Deák április 11-én levélben biztosította Apponyit eljárásának he-
