Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
.KIEGYENLÍTÉSI PROGRAMM-KOVÁCSAINK", 1861-1865 699 rilisi törvényeket, majd országgyűlési deputáció választására kell felszólítani az országgyűlést, hogy az az ausztriai Reichsrat küldötteivel tárgyaljanak az államjogi rendezésről, de lehetőleg ne Bécsben, hanem Pozsonyban, esetleg Budán. Ehhez Deák első országgyűlési feliratának az államadósságok méltányos átvállalására vonatkozó passzusát megfelelő fogódzónak találta. Nem változott a véleménye a későbbiekben sem: az 1848-as alap elfogadását elkerülhetetlennek ítélte, de persze hozzátette, ezt követően a szükséges változtatásokat meg kell tenni e törvényekben, amit a megítélése szerint minden józanul gondolkodó politikus a magánbeszélgetések során elismer.14 A Deák első feliratára adandó válaszleiratról folytatott kormányzati vitákban Vayék részéről benyújtott tervezetek felvetették az 1848-as törvények formai elismerését, de koronázás előtti törvénycikkekben azonnali revíziójukkal együtt. Az uralkodó azonban Schmerling kemény hangú, határozott elutasító leirattervezetét fogadta el.15 Szécsen Antal viszont mindvégig határozottan ellenzett bármiféle utalást különálló magyar közjogra, szerinte „a puszta formai legalitás útján" („auf dem Weg bloß formeller Legalität") csak politikai zsákutcába juthatnak. Dessewffy Deák első felirati javaslatát méltató levelére is csak azt válaszolta, hogy bár Deák személyét nagyra tartja, nézeteivel egyáltalán nem ért egyet, szerinte az „esetről esetre" érintkezés elve egyszerűen megszüntetné az egységes birodalmat, s független államok konglomerátumává tenné.16 A nézeteltérések ellenére „az októberi férfiak" — ahogy az 1861-et követő években hívták őket — egységesen léptek le a posztjukról július végén a Schmerling inspirálta leirat kibocsátásakor, hivatalban csak Apponyi országbíró és Mailáth György gróf, főtárnokmester, a helytartótanács elnöke maradt, az utóbbi is csak 1861. november 3-ig. Igyekeztek elhatárolni magukat az új kormányzati kurzus prominenseitől. Október elején például Vay így írt Dessewffy Emilhez: „Apponyi s Mailáth ügyeljenek magukra - már lassan kezdik az emberek Forgáchcsal egy triásban emlegetni tisztelt neveiket; ezt nem lehet engednünk."17 14 Dessewffy Emil levelei Szécsen Antalhoz, Pest 1861. ápr. 21., Pozsony 1861. máj. 2., Pest 1861 máj. 14., Pest 1861. júl. 12., Pest 1861. júl. 13. MOL Ρ 90 3. cs. 5/d. A levélváltást részben ismerteti Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés válaszútján i. m. 476. Július 13-i levelében Dessewffy nagyon szemléletesen szól az 1848-as jogalapról vallott nézeteiről: „Es ist einer der ärgsten Irrthümer zu glauben, die Leute können zu Etwas zu bringen seyn, bevor die 1848er als Basis anerkannt sind... Durch ein Negiren dieses Basis, wird nichts erreichen, als daß 1848 sodann das Losungswort des Fanatismus wird. Auch die Eitelkeit, und das militärische Selbstgefühl kommen dabey in das Spiel. Es sind diese zumeist mangelhafte, schlechte Gesetze, durch den Zusammenhang der Dinge zu einer politischen Religion der gebildeten in der ungeheuersten Mehrzahl, und der Massen geworden. Das ist ein Factum, was ich lange auch selbst mir nicht zugestehen wollte — so sehr waren mir die Mängel dieser Gesetze klar, und so sehr unglaublich schien es mir, daß man an ihnen so stief hängen würde — aber ich kann mir die Augen vor der Wirklichkeit nicht verschließen. Es gibt keine Macht auf Erden, welche im Stande wäre zur Rectifizirung dieser Ideen, im theoretischen Wege etwas auszurichten, während auf dem praktischem Felde in ganz natürlichen Wege dahin gelangt wird." 15 Vö. Deák Ferencz beszédei 3. köt. 160-202., Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés válaszútján i. m. 571-573. Vö. még Hanák P.: 1867 - európai térben és időben i. m. 74-92, 16 Szécsen Antal levelei Dessewffy Emilhez, dátum nélkül (ceruzával rávezetve: Anfangs März 1861.), pontos keltezés nélkül: „Freitag" (valószínűleg válaszlevél Dessewffy 1861. május 14-i levelére), MOL Ρ 90 3. cs. 5/e 17 Vay Miklós levele Dessewffy Emilhez, Golop 1861. okt. 4, MOL Ρ 90 3. cs. 5/e
