Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695

Deák Ágnes „KIEGYENLÍTÉSI PROGRAMM-KOVÁCSAINK", 1861-1865 Jókai Mór „bolond lapja", Az Üstökös 1864 őszén a következőképp jellemezte az 1850-1860-as éveket: „1848-ban verekedtünk. 1855-ben asztallal írattunk. 1856-ban suttogtunk. 1860-ban énekeltünk. 1861-ben szónokoltunk. 1862-ben röpiratokat írtunk. 1863-ban hallgattunk. 1864-ben újságokat nem olvastunk."1

S valóban nemcsak visszatekintve, hanem a mindennapok egykorú sodrában is úgy érezte a kor embere, a tervkovácsolások korát élik.2 Nem is csoda, hiszen ha áttekintjük az ebben az időben keletkezett röpiratirodalmat — sa politikai napilapok terméséről csak futólag emlékezünk majd meg —, mennyiségileg valóban impozáns a termés. Ε tanulmány célja annak vizsgálata, ezen időszak röpiratai milyen programokat és tárgyalási módozatokat körvonalaztak az Ausztria és Magyarország és/vagy a magyar király és Magyarország közötti államjogi megállapodás tartalmára és kivitelére vonatkozólag, s igyekezünk feltérképezni Deák Ferenc híres ún. 1865. „májusi programjának" forrásvidékét. Asbóth János 1872-ben megjelent, „Magyar conservativ politika" című munkája óta ismert az az értékelés, amely a magyar konzervatívokra mint az 1 államjogi megegyezés közvetlen előkészítőire tekint. Ahogy Asbóth írja, Deák közvetlen környezetének tagjai 1866-1867-ben „engedtek mindenben, a conservativek programmját magukévá tették mindenben...", miközben a konzervatívok „lovagias gyöngédséggel félrevonultak", s önként átengedték az irányítást Deák híveinek.3 De az 1861 ősze és az 1865 tavasza között napvilágot látott programok valóban már készen kiformálták a későbbi, Deák nevéhez kötött 1 Különféle nemei a véleménynyilvánításnak Magyarországon másfél évtized alatt. Üstökös, 15. köt. 15. sz. (1864. okt. 8.) 115. 2 Tanulmányunk címét Mocsáry Lajostól kölcsönöztük, aki 1862 szeptemberében kinyomtatott, de a rendőri hatóságok által elkobzott és megsemmisített „A kiegyenlítés" című munkájában bírálja a magyar politikai elit és a birodalmi vezetés közötti közvetítési törekvéseket. 3 Asbóth János: Magyar conservativ politika. 3. kiadás. Budapest 1875. 93., 95. Az itt tárgyalásra került röpiratok egy részét feldolgozta Farkas Ferenc: A magyar konzervatívok útkeresése az 1861-es országgyűlés után. Szakdolgozat, JATE BTK Szeged 1999. A röpiratirodalmat összefoglalja és értékeli például Ferenczi Zoltán: Deák élete. Budapest 1903. 2. köt. 411-413., Szabad György: A kiegyezési törekvések megerősödése. In: Magyarország története 1848-1890. Főszerk. Kovács Endre. Szerk. Katus László. Budapest 1987. 1. köt. 718-729., László Péter: Die Verfassungsentwicklung in Ungarn. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Hg. von Helmut Rumpier und Peter Urbanitsch. Bd. VII/1. Wien 2000. 307-311., Hanák Péter: 1867 - európai térben és időben. S.a.r. Somogyi Éva. Budapest 2001. 98-102.