Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659
678 SEMSEY VIKTÓRIA sabb, mint a zsákokban lévő mag! Kossuth azt válaszolta a cárnak, hogy három kakasa van arra, hogy a magokat feletesse - Bem, Dembinski és Görgey - és három varjú segít még neki - Augusztus, Szeptember és Október hónapok, amikor a járványok jönnek... Ez a mese mutatja mindazt a lelkesedést, amely ezt a nemes ügyet jellemzi..." A Revolucao de Septembro augusztus 28-i számában láthatjuk, ahogy a két lap közötti vita tovább élesedik: a Revolucao azt helyteleníti, hogy a mérsékelt Estandarte a portugálok számára a vesztes Magyarországot akarja elfogadtatni. Felhívja a figyelmét az Estandartenek arra a fontos tévedésére ami a magyar szabadságjogok jellegével kapcsolatos. Az Estandarte szerint ezek" egy uralmon lévő arisztokrácia előjogai", amelyet alig fékez, csak mérsékel a helyi hatóságok működése, amely hatóságok valójában a nemesség kezében vannak. Majd az augusztus 25-én megjelent Estandarte cikkből idéz: „A Tisza folyó partjain nem Ledru-Rollin vagy Mazzini elveiért folynak a harcok: a szocializmus elvei legalább annyira utáltak Kossuth, mint ellensége, a császár által. Ott, a magyar nemesség hűséges vazallusai élén az ősi előjogait tartalmazó Magna cartájáért harcol." - Majd gúnyosan jegyzi meg a Revolucao újságírója, úgy tűnik, hogy az Estandarte szerint az oroszok és az osztrákok harcolnak az alkotmányos szabadságért, és a magyarok a feudalizmusért. Pedig a tények az ellenkezőjét igazolják. - folytatja a Revolucao. A lap a Presse levelének segítségével próbálja a magyar helyzetet megvilágítani a portugál olvasók számára: Magyarországon most a demokrácia ügyéért harcolnak - írja. A cikk először a magyar királysághoz tartozó területek vallási megosztottságáról ad képet. A bonyolult helyzet megoldására egy konföderáció kínálkozna, amely elképzelés már egy , ideje ismert az itt lakó népek körében. A konföderáción belül pedig megtörténnék a feudális előjogok felszámolása is. „Az ellenállás nagyon népszerű, mert az ι elmúlt évszázadokban a halatommal való szembe helyezkedés a magyarok szá- , mára hazafias erény volt." Kossuth szerepén keresztül még jobban láttatja a magyar polgári átalakulás sajátosságát, azt, hogy azt valójában a nemesi osztály hirdeti meg és indítja el: "... Kossuth megszavaztatta az országgyűlés két házában (a polgári átalakulás törvényeit), amely csaknem teljesen a nemesekből állt, ezzel előkészítette a forradalmat, amely nem az arisztokrácia érdekében, hanem az ellen irányult." Fontos vonása ennek a forradalomnak, hogy „Magyarország nem óhajtott elszakadni; és ha mégis megtörtént, az tíz hónapos pusztító háború következménye volt..." Az április 11-én szentesített és a polgári átalakulást megkezdő törvényeket is szinte teljességében ismerteti a Revolucao forrása. „Mi hát akkor ennek a forradalomnak, amelyet a parlament hajtott végre, a jellemzője?" - teszi fel a kérdést. Deák István történész által később találóan „törvényes forradalom"-nak46 nevezett események szinte a mai terminológia értelmében bontakoznak ki a Revolucao portugál lapnak ebben a számában. - A nyugati sajtóban többféle értelmezést találhatunk — írja — „egyesek a forradalmat az arisztokráciának tulajdonítják; mások a demagógia és a szocializmus elemeit látják benne." Mindez a meghatározás azonban nem pontos. Az áprilisi törvények magukban hordozták, kimondatlanul, Magyaror-46 In. 19. századi magyar történelem, 1790-1918, Korona Kiadó, Budapest, 1998. 252.
