Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
A NAGYKANIZSAI KÉPVISELŐVÁ LASZTÁS 1848 JÚNIUSÁBAN 655 sebbje van, ahelyett az állam, akinek többje, az maga fizesse a kárpótlást; s szintén nem volt a szavazata 22-én arra a kérdésre, hogy a majorsági zsellérek mindennemű tartozásaiért az állam adjon-e kárpótlást. December 9-én arra a kérdésre, hogy a vallásoktatás a Magyar Hadi Főtanoda falain belül folyjon-e, nemmel szavazott. December 24-én és 27-én az úrbéri kármentesítés vitájában nemmel szavazott a központi választmánynak az úrbéri telkeket érték szerint differenciáló javaslatára, 29-én pedig pártolta Palóczy László azon javaslatát, hogy a kármentesítés során átalányösszeget fizessenek a károsultaknak. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy Bója a kormánypárt balszárnyához tartozott, szavazatai alapján a liberális, jogkiterjesztő álláspontot képviselte, a vallási kérdésekben a szekularizáció és a tolerancia egyaránt jellemezte, a kárpótlás kérdésében pedig részint a probléma mielőbbi lezárásának, részint pedig a társadalmi igazságosság érvényesítésének az igénye motiválhatta. Bója Debrecenbe is követte a képviselőházat, sőt, ott volt a Pestre visszatért képviselők között is, mert 1849. június 30-i felvette képviselői napidíját. Debrecenben tagja lett az 1849. április 5-én alakult Radical Pártnak, amely Magyarország teljes önállóságát, függetlenségét és demokrata köztársasággá alakítását tűzte ki célul. Május 23-án megválasztották azon képviselőházi küldöttség tagjává, amelynek át kellett volna adnia Görgeinek a Magyar Katonai Érdemrend I. osztályát. 1849. júliusi szegedi és augusztusi aradi tartózkodásáról nincs adatunk.124 Egy 1849. november 22-én Dőry Gábor es. kir. kerületi főispánhoz benyújtott folyamodványában viszont már arról írt, hogy „én a forradalmat sem szóval, sem tettel elő nem mozdítottam, és hogy a mérsékelt és monarchicus érzelműek közé tartoztam", amit az is bizonyít, hogy olyan „mérsékelt előkelőbb zalai honfi" bizalmát bírja, mint Rumy Károly vagy mint (a Deák 1843-as követválasztási megbuktatásában kulcsszerepet játszó) Forintos György...125 A tanulságok Az 1848 nyári népképviseleti választások másutt sem voltak mentesek választási — időnként szintén emberhalállal végződő — összecsapásoktól; ennyiben tehát a nagykanizsai választás nem mondható kivételesnek.12 6 (Zala megyében Lendva is botrányos képviselőválasztás helyszíne volt.)12 7 Nem mond-124 Az 1848-1849. évi első népképviseleti viseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., 2002. 144-145. és 1256. (A vonatkozó rész Molnár András munkája.); Molnár András: Nagykanizsa első képviselője. (In:) Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. 83-85. 125 Közli Hermann - Molnár II. 240. 126 Ezek egy részét ismerteti Csizmadia Andor 216-225. Ld. még Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848-1849. (In:) Farkas Gábor szerk.: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. Székesfehérvár, 1978. 53-54.; Források Székesfehérvár történetéből I. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai. Szerk. Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra. Székesfehérvár, 1998. 159-164. 127 Ld. erre Balogh Elemér 206-207.; Molnár András: Képviselőválasztás Alsólendván 1848-ban. In: Lendava-Lendva 1192-1992. Tanulmányok Lendva történelméből. Lendava - Lendva 1994.
