Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
654 HERMANN ROBERT A képviselő Bója mandátumát a képviselőház július 7-i ülésén a megbízólevelek vizsgálatára alakított VI. osztály javaslata alapján a képviselőház igazolta, noha a választással kapcsolatban az a kifogás merült fel, hogy annak határnapja nem volt előre kihirdetve, ezt azonban az osztály nem találta megalapozottnak. Emellett úgy ítélte meg, hogy miután az ellenjelölt választói is átálltak Bója oldalára, a szavazás befejezésére nem volt szükség, s a választás érvényes. Úgy tűnik, az osztály tagjai nem tudtak a június 15-i véres incidensről, vagy legalábbis erre nem reflektáltak.122 Bója kezdetben viszonylag aktív képviselő volt, augusztus 7-ig összesen négyszer szólalt fel. Július 26-án pártolta Glavina Lajos azon javaslatát, hogy Eötvös József kultuszminiszter nyújtson be törvényjavaslatot, amely szerint a muraközi járást felmentik a zágrábi katolikus püspök egyházi kormányzata alól. Augusztus 3-án az elemi oktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájában mindenütt közös iskolák fenntartását javasolta, s 4-én és 7-én is hasonló szellemben szólalt fel a törvényjavaslat részletes vitájában.123 Az év végéig tartott 15 név szerinti szavazásból 13 alkalommal adta le voksát. Ε szavazások alapján nehéz karakterizálni Bója politikai álláspontját. Július 22-én a válaszfelirati vita során a többséggel együtt amellett szavazott, hogy az észak-itáliai háborút említsék meg a válaszfeliratban (azaz támogatta a kormány álláspontját, amely szerint meghatározott feltételek mellett Magyarország katonai segítséget nyújt az észak-itáliai háború befejezéséhez az uralkodónak.) Az oktatási törvény vitájában augusztus 8-án azok között volt, akik arra a kérdésre, hogy „azon községekben, hol egy-egy hitfelekezet iskolában , járó gyermekeinek száma 50-re megy, mindenik hitfélekezet számára állami költségen nyittathatik-e külön iskola vagy nem", nemmel feleltek. 10-én vi- * szont a határozatot korrigáló újabb szavazás alkalmával azt pártolta, hogy , „amely községben több hitfelekezet van, szabadságában álland a külön felekezeteknek a kormány felügyelése alatt saját erejökkel külön iskolát nyitni, de csak a felekezeti többség kívánatára." Augusztus 21-én a katonaállítási törvény vitájában a radikálisokkal (és a kormánypárt „nacionalista" részével) együtt nem pártolta a kormány azon javaslatát, hogy a kiállítandó újoncokból egészítsék ki a magyarországi sorezredi alakulatokat és a fennmaradó újonclétszámból állítsanak fel újabb honvédzászlóaljakat; azaz a teljes egészében önálló magyar hadsereg létrehozását támogatta (jóllehet, ez utóbbi javaslat uralkodói szentesítésének semmifajta realitása nem volt.) Szeptember 4-én támogatta Kossuth kettős javaslatát Beöthy Ödön délvidéki kormánybiztosi kiküldetésének parlamenti megerősítéséről, illetve a Bécsbe, az uralkodóhoz küldendő 100 tagú küldöttségről. Szeptember 20-án a szőlődézsma megváltásáról szóló vitában arra a kérdésre, hogy minden szőlőbirtokos maga fizesse-e kárpótlását, nemmel szavazott; ugyanígy nemmel voksolt arra a kérdésre, hogy akinek Vi teleknél keve-122 Közlöny, 1848. júl. 8. no. 29. 117.; Balogh Elemér 206.; Beér - Csizmadia 143 ; Pap Dénes I. 30. 123 Felszólalásait ld. a Közlönyben, közülük az elsőt és az utolsót ismerteti Pap Dénes 1. 272. és 353.
