Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
A NAGYKANIZSAI KÉPVISELŐVÁ LASZTÁS 1848 JÚNIUSÁBAN 649 jelentette az Állandó Bizottmánynak.9 8 A választmány másnap visszatért az ügyre, s arra hivatkozva, hogy már elrendelték a történtek kivizsgálását, a választást június 27-én 9 órára halasztotta el. Az ülésen szóba került, hogy a történtek miatt a választás helyszínét máshová kellene áttenni, miután azonban a törvény — mint láttuk — Nagykanizsát külön is megnevezte a választókerületi főhelyek között, s miután a testület úgy vélte, a városi hatóság „elég erélyességgel bír" a választás megrendezésére, a választást Nagykanizsán rendelték el megtartani. A testület jegyzőkönyve ekkor már kimondottan „a Kanizsa városi lakosok által elkövetett kiszökések"-ről beszélt, s „némely lakosoknak (...) nemzetiség és testvériség ellenies" törekvését okolta a történtekért.99 Nem tudjuk, hogy ez pontosan mit jelentett, mert a fennmaradt vizsgálati anyagban csupán egy, Bója párthívei közé tartozó, Kreut Ádám nevű lakatosmester szólt arról, „miszerint a németek mondották, hogy készek meghalni, ha szándékjokat nem sikereszthetik."100 Ezek valószínűleg a nagykanizsai németek lehettek, mert Chinorány Boldizsár egy levele szerint Babochay kiskanizsai párthívei sajnálták, hogy a vizsgálat során „a német pártiakból egy sem került horgonyra."10 1 A megye Állandó Bizottmánya június 17-én tárgyalta a Nagykanizsán történteket, s Tuboly Mihály főjegyző elnöklete alatt egy hattagú bizottságot küldött ki az esemény kivizsgálására azzal, „hogy a vétkeseknek találandó egyéneket a szükség esetére használandó hatalomkar segítségével is befogatván, a megye börtönébe beküldjék, és minthogy a miniszteri rendelet nemcsak egyeseket, kik ily rendbontásoknak előidézői voltak, hanem az illető községeket is a katonai hatalomkar tartására szükséges költségek viselésére köteleseknek lenni kijelentette, errül az illetőket értesítsék, és jelentésöket a teljesítésről bemutassák." Egyben kérte az ülésben jelen lévő Csány László kormánybiztost, hogy az újabb választás rendjének biztosítására katonai karhatalmat rendeljen ki.102 Bója, aki attól tartott, hogy a megye által megrendelt vizsgálat számára kedvezőtlenül üthet ki, június 17-én Koch Gottlieb és Unger Ferenc nagykanizsai polgárok nevében levelet írt Csillagh Lajos első alispánhoz, amelyben arra hivatkozva, hogy az ellenkező pártbeliek meg akarták akadályozni, hogy a nagykanizsaiak nem nemes képviselőt válasszanak, s ez volt az oka a verekedésnek, s ugyanakkor „a gyilkosok vezérei minden ármányt használván, hogy a büntetés örvényébe az ártatlanokat taszítsák", tudatták, hogy a nagykanizsai polgárság két követet küldött a kormányhoz „részrehajlatlan bírák iderendelése végett." Kérték Csillaghot, hogy amíg a kormány intézkedése megérkezik, biztosítsa „minden polgár személyét s vagyonát." A kérvény szerint ugyanis „a helybeli bíró s tanács nagy része, úgy szinte a kiküldött választmány s járásbeli főszolgabíránk párt emberei lévén, ez esetben ítéletöket érvényes s törvényeseknek el nem ismérhetjük."103 98 A központi választmány jún. 16-i határozatát közli Hermann - Molnár I. 37-38. 99 A központi választmány jún. 17-i határozatát közli Hermann - Molnár I. 40-41. ", 0 Ld. erre a megyei vizsgálóbizottság által készített jún. 21-i tanúkihallgatási jegyzőkönyvet. Uo. I. 56. 101 Chinorány Boldizsár - Csány László, Nagykanizsa, 1848. jún. 21. Közli Hermann - Molnár I. 60. Ezt erősíti meg Albanich Flórián jún. 21-i nyilatkozata is, uo. 58. 102 A határozatot közli Hermann - Molnár I. 42-43. 103 Közli Hermann - Molnár I. 43-44. «
