Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
A NAGYKANIZSAI KÉPVISELŐVÁ LASZTÁS 1848 JÚNIUSÁBAN 641 zott, hogy a választók összeírását június 10-ére be kell fejezni, s a képviselőválasztásokat június 15-én meg kell tartani. Ugyanez az ülés választotta meg az egyes választókerületek bizottsági elnökeit, jegyzőit s azok helyetteseit.54 Ezzel ugyan „törvényt sértett", hiszen a képviselőválasztásig nem 15, mindössze 10 nap volt hátra, az országgyűlés összehívását pedig június 15. nem négy héttel, mindössze 17 nappal előzte meg; ám e „törvénysértésre" — amelyben gyakorlatilag minden törvényhatóság kénytelen volt osztozni — a kormány által az országgyűlés összehívására kitűzött időpont miatt kényszerült.5 5 Valószínű azonban, hogy a kormány május 19-i határozatáról értesülve — amelyet az ideiglenesen a kormány hivatalos közlönyeként is működő Pesti Hírlap május 21-én közölt — a képviselőválasztási bizottmány vagy informális ülésen döntött úgy, hogy előbbre hozza az összeírások időpontját, vagy egyes tagjai egyéni buzgalomból láttak korábban munkához; mindenesetre tény, hogy a nagy- és kiskanizsai választók összeírása már május 26-án megkezdődött, az azt követő két napon át folyt, majd tíznapos szünet után, június 7-én be is fejeződött.5 6 Az összeírás alkalmával az egész megyében kihagyottak közül összesen 32 fő nyújtott be tiltakozást, köztük Saffarits Miklós kanizsai szabó, aki arra hivatkozott, hogy felesége dolgozik mellette segédként, s így megfelel a törvényi előírásoknak. (Emellett felhívta a középponti választmány figyelmét arra, hogy egy helyi lőfegyverkésztőt, akinek gyakori visszaélései miatt „városi tanácsunk (...) mesterségi címerjét is levetette", az összeírok felvettek a választók közé. A dolog már csak azért is furcsa volt, mert Saffarits ugyanakkor szerepelt a helyi nemzetőrök névsorában, holott a nemzetőrségi cenzus magasabb volt, mint a választói.57 Rajta kívül Vellermann János nyereggyártó mester, valamint Kugler Antal aranyműves nyújtott be, hasonló indoklású folyamodást. A Központi választmány Saffaritsot és Vellermant pótlólag felvette a választói névjegyzékbe, Kugler oklevelek nélküli folyamodását viszont elutasította.5 8 Chernel Ignác, a Batthyány-uradalom ügyésze egyik levelének tanúsága szerint ő és a Jobbak" Csányt szerették volna felléptetni, s „ha ő nem akarna lenni, az esetre nincs bizonyos tájékozás." Ε levél szerint szóba került még jelöltként Németh János ügyész, „ki jó ember, de e pályára igen középszerű képzettséggel bír, de nemtelen." Ugyanígy szóba került Babochay János, aki „a városban legtöbb népszerűséggel bír", s aki egyelőre nem nyilatkozott. Chernel 54 A jún. 5-i ülés jegyzőkönyvét Id. ZML Központi Választmány iratai. 1848. A határozatokat ismerteti Közlöny, 1848, jún. 10. No. 3. 9. „Zalából. Zalaegerszeg, jún. 6." 55 Balogh Elemér 197-198. - Megjegyzendő, hogy a törvény szövegének ismeretében nem mondhatjuk azt, hogy a választmány „az összeírások terjedelmét saját belátása szerint, éspedig elég tágan szabta meg"; hiszen a választmány határozata megfelelt a törvény betűjének. - A kormány határozatára ld. a kormány tagjainak május 19-i kiáltványát, közli Urbán: Batthyány-iratok I. 562-563.; a meghívólevelet közli Beér - Csizmadia 119. Az uralkodó május 26-án szóban jóváhagyta az országgyűlés összehívását, az erről szóló külügyminiszteri értesítést a június 1-jei Pesti Hirlap közölte. Urbán: Batthyány-iratok I. 602. Az írásbeli jóváhagyásra csak jún. 5-én került sor, ld. uo. 669-670. 56 Ld. erre a választók névsorát. ZML Központi Választmány iratai 1848. 57 A kérelmekre ld. Balogh Elemér 198. Saffarits kérelmét közli Hermann - Molnár I. 29-30. Nemzetőri szolgálatára ld. Albanich Flórián 1848. jún. 23-i folyamodását Csányhoz, uo. I. 62. A Saffarits által említett Grabner Lajos lőfegyverkészítő választóként részt vett a június 15-i választáson, ld. erre Tárnok Alajos június 21-i nyilatkozatát, uo. I. 57-58. 58 A jún. 12-i ülés jegyzőkönyvét ld. ZML Központi Választmány iratai. 1848.
