Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
634 HERMANN ROBERT tandó személyek által hirdessék ki a megyékben (az uralkodó által még nem szentesített), a közteherviselésről, valamint a papi tized és az úrbéres szolgáltatások eltörléséről szóló törvénycikkeket. A közgyűlés minden járásba 3^1, általában tekintélyes birtokos személyt, többnyire táblabírákat küldött ki, s intézkedett egy központi, „az egész megye belbékéjére és csendességére felügyelő" választmány felállításáról is. Ebben összesen három mezővárosi polgár kapott helyet, nagykanizsai egy sem.26 Az áprilisi törvények szentesítését követően került sor a közigazgatásnak a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazására. A megye az április 11-én szentesített törvényeket csak április 24-én kapta meg, s a május 8-i közgyűlésben hirdette ki. A közgyűlésre ezúttal — az 1848. évi 16. törvénycikk szellemében — különösebb korlátozás nélkül meghívták a nem nemes községek képviselőit is.27 A gyűlésen mintegy 5000 fő vett részt, s noha Csány László kormánybiztos elővigyázatból a rendelkezésére álló katonaság egy részét a város közelében helyezte el, „a szigorún fenntartott béke és csend egy percig sem igényiette" a beavatkozást.28 A gyűlésre Nagykanizsa város 132, Kiskanizsa 200 polgárát küldte, s szónokuk kijelentette, „Kanizsa városnak 13.000 szabad polgárjai Zala megye nemessége eránt méltánylás., becsülés- és hálaérzéssel viseltetnek", mert „a megye nemessége ősi jogai nagylelkű feláldozásával évek óta férfiasan küzdött a népnek az alkotmány sáncaiba minél elébbi bevételéért."29 Ekkor fogadták el a megye választókerületekre történő felosztását és választották meg — a március 30-án megbízott központi választmány előzetes javaslata alapján — azokat a választmányokat, amelyeket részint „az új törvényeknek a nép közti kihirdetésére", részint a választásra jogosultak összeírására, részint az eddigi közgyűlés feladatainak ellátására küldtek ki. Pontosabban, úgy tűnik, hogy ezúttal csak a közgyűlés feladatait ellátó — mintegy 1000 főnyi — állandó bizottmány megválasztására került sor, s gyakorlatilag ennek feladata lett az említett többi, kisebb létszámú választmányok megválasztása.30 Május 9-én, az állandó bizottmány első ülésén választották meg a választások lebonyolítását végző középponti választmányt is, tagjai száma több mint 200 fő volt. Ezen a napon választották meg Csillagh Lajost az elhunyt Kerkápoly István helyére alispánul, s ezen a napon döntöttek arról, hogy a megszűnt úriszékek helyett a megye mind a hat járásában kerületi törvényszékeket állítanak fel. A kapornaki járás kerületi törvényszékét Nagykanizsán állították fel.31 1848. március-áprilisában az ország több, dunántúli és felvidéki területén antiszemita megmozdulásokra került sor. Ε tekintetben Zala megye sem maradt egészen érintetlen. Március 25-26-án Keszthelyen vált feszültté a helyzet, 26 Nóvák Mihály 18-20.; Degré - Kerecsényi 115-116.; Balogh Elemér 197. 6. jz. 27 Nóvák Mihály 24.; Degré - Kerecsényi 117. 28 Csány - Szemere Bertalan, Zalaegerszeg, 1848. máj. 9. Közli Hermann: Csány-iratok I. 37. 29 Idézi Barbarits Lajos 50. 30 A korabeli hírlapi tudósítás szerint több mint ezer fő volt a megválasztottak száma. PH 1848. máj. 24. No. 64. 470-171. „Zalából, máj. 8-án." Balogh Elemér 197. 31 A május 8-i határozatot közli Jároli József 253-254. A meglehetősen kaotikus gyűlés leírását ld. PH 1848. máj. 24. No. 64. 470-471. „Zalából, máj. 8-án."
