Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
A NAGYKANIZSAI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1848 JÚNIUSÁBAN 633 kulás minél teljesebbé tételében a rendi országgyűlés tagjainak.2 0 A nagykanizsai követelések kevésbé voltak egyéniek és önállóak, mint pld. a szomszédos Vas megyében fekvő Szombathelyéi (igaz, ez utóbbit Horváth Boldizsár, a későbbi igazságügyi miniszter fogalmazta), ugyanakkor egyénibbek voltak azon települések határozatainál, amelyek megelégedtek a pesti 12 pont egyszerű elfogadásával, esetleg értelmező jellegű kiegészítésével. Az úrbéres viszonyok megszüntetésének követelésekor pedig a felirat radikálisabb álláspontot képviselt, mint ahogy az az országgyűlés által végül elfogadott törvényben megtörtént. Ugyanígy radikális követelés volt az egyházi javak szekularizációjáé is.2 1 A felirat és a felhívás nem maradt visszhangtalan. Zalaegerszeg város kisgyűlése április 2-án tűzte napirendre, s egyetlen, a 3. pontot érintő módosítással elfogadta azt. (Ekkor tárgyalták a szombathelyi pontokat is, de a város a nagykanizsaiak feliratához csatlakozott.) Eszerint a törvény előtti egyenlőséget csak a bevett felekezetekre kívánta kiterjeszteni (azaz a zsidókra nem). Ez a kitétel a két város eltérő társadalmi struktúrájára utalt: a zalaegerszegi céhes iparosok szemben álltak a helyi zsidó kereskedőkkel és iparosokkal (jóllehet, a zalaegerszegi zsidóság a város lakosságának kb. 12,5%-át alkotta, míg a nagykanizsai aránya 16,5%körül volt.)22 Csáktornya mezővárosa április 3-án tárgyalta a feliratot, s elhatározta, hogy e tárgyban szintén felír az országgyűléshez.23 A kanizsai pontok kisugárzását mutatja, hogy 1848. április közepén Homokkomárom és Szentmiklós községekben „a kanizsai népgyűlés félreértése" miatt külön magyarázatra volt szükség a törvények kihirdetésénél - valószínűleg a két község lakosai minden feudális szolgáltatást eltöröltnek hittek.2 4 A felirat egyéb visszhangjáról tudjuk, hogy Szolnok mezővárosa március 29-én tárgyalta azt, de végül a pest Közcsendi Bizottmányhoz való csatlakozását jelentette ki (azaz a pesti 12 pontot tekintette irányadónak.) Április 9-én tárgyalta a feliratot Baja mezővárosa, amely ennek alapján fogalmazta meg a maga, a nagykanizsainál radikálisabb követeléseit.2 5 Az új rend első hónapjai Zala megye közgyűlése március 30-án tárgyalta Batthyány Lajos kijelölt miniszterelnök március 23-i körlevelét, amelyben arra utasította a törvényhatóságokat, hogy a nyugalom fenntartása érdekében a közgyűlés útján válasz-20 Ε feliratokból és határozatokból nagy számmal közöl Jároli József 123-198. A szombathelyi pontokat ld. 127-128. 21 A felirat értékelésére ld. Vajda - Vajdáné 10.; Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp., 1971. 72.; Jároli József 38-39. 22 Nóvák Mihály 12. és 21. Vajda - Vajdáné 10.; Molnár András, 1998. 23. Ennek alapján érthetetlen Degré - Kerecsényi 113. {Vajda - Vajdáné tanulmányával egy kötetben található) kommentálja, amely szerint Zalaegerszeg egyszerűen irattárba tette a felhívást. 23 Zrínyi Károly: Csáktornya monográfiája. A vár és város története s az 1901-iki népszámlálás. Csáktornya, 1905. 103.; Nóvák Mihály 21. 24 Ld. erre Sümeghy Ferenc 1848. ápr. 14-i jelentését Csillagh Lajos első alispánhoz, közli Hermann - Molnár I. 20. 26 Szolnokra ld. Degré - Kerecsényi 113. Bajára ld. Jároli József 39. és 188-189.
