Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611
A PEST MEGYEI BÜNTETŐELJÁRÁSI REFORM ÜGYE 184 I-BEN 623 számára, aki korábban a liberális párt vezére volt. Az írás tehát a magyar politikai életben és elsősorban a Pesti megyegyűlésen megjelenő véleménykülönbséget egy konzervatív-liberális szembenállásnak kívánta megfeleltetni, ebben az összefüggésben pedig a grófot a konzervatív párt képviselői közé igyekezett besorolni. Széchenyi természetesen nem hagyhatta szó nélkül ezt a véleményt, ezért gróf Dessewffy Aurél közvetítésével eljuttatott az Augsburger Allgemeine Zeitunghoz egy német nyelven írt névtelen cikket, melyben kifejtette: a magyar főrendek nem hasonlíthatók az előjogaikhoz makacsul ragaszkodó francia arisztokratákhoz, hiszen 15 évvel ezelőtt éppen az arisztokrácia adta az első lökést Magyarországon az általános reformhoz. Mindezt azonban sem az alsóbb osztályok, sem az ifjúság nem méltányolja. A válaszcikk szerint a Pest megyei események is egyoldalúan vannak bemutatva: Széchenyi és Dessewffy érvei nem Szentkirályi és Kossuth kiváló szónoki képességei miatt, hanem az ülésterembe becsődített nemesség szavazatai miatt maradtak hatástalanok. Széchenyi írása szerint egyébként Pest megyében a protestáns gróf Ráday Gedeon és Patay József az, aki számottevő vagyona miatt jelentős befolyással bír a helyi, többségében szintén protestáns nemesség között, és ők azok, akik ilyen esetekben mozgósítani is tudják azokat. Széchenyi névtelenül megjelent írásában magát függetlennek, míg Dessewffyt a kormány emberének nevezte, és így nem fogadta el azt a politikai minősítést és besorolást, melyet vele kapcsolatban a Leipziger Allgemeine Zeitungban megjelent cikk megfogalmazott.45 A Helytartótanács eközben még 1841. november 23-án kelt intézőlevelében utasította a megyét, hogy a bűnvádi eljárásra vonatkozó határozatát részletes tudósítással együtt küldje meg, és további intézkedésig álljon el a végzés foganatosításától.4 6 Az uralkodó ezt követően 1842. január 7-i legfelsőb kéziratában megsemmisítette Pest megyének a büntetőtörvényszék reformjával kapcsolatos határozatát. A leirat szerint a közgyűlés előző évben hozott végzései túllépték a Werbőczy III. rész 2-ik címben és az 1635:18 tc.-ben a megyei hatáskörre vonatkozó rendelkezéseket. A megye azonban 1842. január 28-i feliratában továbbra is kitartott eredeti szándéka mellett,47 január 31-én pedig a közgyűlés megválasztotta a büntetőtörvényszéki bírákat, egyúttal megbízták őket, hogy dolgozzák ki az új eljárás részleteit is a megye márciusi gyűlésére.4 8 Vörös Antal így számolt be a történtekről báró Wesselényi Miklósnak: „Fényesebb gyülekezet Pest m[egye] termében a mainál alig volt. A felírást egy tag sem elle-45 Széchenyi: Hírlapi vita. 8-23. 46 Pesti Hírlap 1841. dec. 1. 96. sz. 47 A megye feliratát 1. PmL PPSvm nemesi közgyűlésének iratai. 1842-1-287. A januári közgyűlésről 1. még Pesti Hírlap 1842. jan. 30. 113. sz., József nádornak a megye januári közgyűlésével kapcsolatos, a kancellárnak írt levelét 1. MOL, Acta praes. 1842:140. 48 A megválasztott táblábírák gróf Teleki Sámuel, gróf Ráday Gedeon, Patay József, Szilassy László, Kovách József, Szilassy György, Batta Sámuel, Kiss László, Csefalvay József, Bernát György, Zlinszky Antal, Segesváry István, Nyáry László, Sántha István, Halász Boldizsár, Hiros Ignác, Ruttkay János, Földváry Pál, Kandó József Bicskey Ignác, Beniczky Flórián, Ónody Zsigmond, Rakovszky Ferenc, Benyovszky Péter, Sztrokay Antal, Lipthay Sándor, Fáy István, Ensel Sándor, Kendelényi Károly, Rosthy Antal, Derrich Lajos voltak. A Kecskeméten tartandó törvényszék táblabírája Sárközy Ábrahám, Polgár József, Halász Pál, Káldy Kálmán és Taüan Károly lettek.
