Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611
618 VÖLGYESI ORSOLYA szabhatnának ki saját hatáskörükben. A büntetőeljárás reformjával foglalkozó megyei választmány, amelynek egyébként Kossuth is tagja volt, végül is csak néhány pontban módosította Nyáry tervezetét, a leglényegesebb változtatásokat a bírói hatóság kapcsán megfogalmazott javaslatoknál látták szükségesnek, így nem tartották még lehetségesnek a kerületi törvényszékek felállítását és a szolgabírák büntető hatalmának megszüntetését. Ugyanakkor azt indítványozták, hogy a megyei büntetőtörvényszék hetente egyszer ülésezzen a másodalispán elnökletével. A választmány javaslatát a novemberi közgyűlésen tűzte napirendre a Pest megyei közgyűlés.3 1 A büntetőeljárási reform körül kibontakozó vita újabb alkalmat adott a gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos közötti ellentét kirobbanására.3 2 A közgyűlés napirendjén a büntetőeljárás módosítását kidolgozó megyei választmány javaslata szerepelt. A tervezet — mint láttuk — több ponton is lényeges változtatást javasolt, a megyegyűlésen kibontakozó vita azonban egy sokkal általánosabb probléma körül forgott: szabad-e a megyének saját hatáskörében szabályoznia a büntetőtörvényszék működését, vagy ez kizárólag a törvényhozás hatáskörébe tartozik. Másképpen megfogalmazva: meddig terjedhet a vármegye statútum-alkotási joga? A kérdésnek különös aktualitást adott az is, hogy novemberben kezdte meg munkáját Pesten az az országos választmány, melyet még az előző diéta küldött ki azzal a megbízással, hogy dolgozza ki a büntetőeljárás és a börtönrendszer reformját a következő országgyűlés számára. A novemberi Pest megyei közgyűlés ugyanakkor saját hatáskörében arról döntött, hogy a büntetőtörvényszéket különválasztja a polgáritól a táblabírák személyére nézve is, a táblabírákat pedig ezentúl a közgyűlés fogja választani.3 3 Döntés született arról is, hogy a büntetőtörvényszék folyamatosan működjék, és hetente legalább egyszer ülésezzen. November 19-re már csak két fontos kérdés maradt: az egyik javaslat szerint a büntetőtörvényszék ülései ezentúl nyilvánosak lennének; a másik szerint pedig a rövid úton elintézni szokott sommás bűnvádi perekben a vádlottnak a tisztiügyészi karból, vagy a magukat felajánló és esküvel kötelező ügyvédek lajstromából lehetne választania védőt, aki őt a per alatt élőszóval védené.3 4 Széchenyi István felszólalásában elismerte ugyan a megyék statútum-alkotási jogát, de úgy vélte, a nyilvánosság kérdése az országgyűlés hatáskörébe tartozik. Annál is inkább, mert nem látott arra biztosítékot, hogy a megyék egységesen szabályoznák ezt a fontos kérdést. Kossuth azonban úgy vélte: a megyének joga van saját hatáskörében dönteni, ott, ahol a törvény nem ad meg-31 A választmány javaslatát 1. PmL PPSvm nemesi közgyűlésének iratai, 1841-1-4554. 32 Erről 1. még Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. 2., bővített kiadás. Budapest 2002. 293-294. 33 Érdemes visszautalni Pest megyének egy korábbi határozatára, mely szerint a törvények értelmében nemcsak valamennyi tisztségviselőt, de a törvényszéki táblabírákat is a megye közösségének kell választania: „Egyszóval nem tsak a' törvény, hanem a' tiszta igazság , a' józan okosság is kívánja, hogy minekutánna a' Falusi Esküdt embereket is maga a' Község szavazattal választja, annyival inkább gyakorolhatja, és köteles gyakorolni törvényes jussát a' Közönsége a' Törvényszéki Tábla Bírák választásába,..." (MOL, Regnikoláris levéltár, Archívum palatinale secretum archiducis Josephi, Miscellanae officiosae, 1836: VIII. 34 Pesti Hírlap 1841. nov. 20. 93. sz.
