Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611

616 VÖLGYESI ORSOLYA kellően át nem gondolt döntések megakadályozása érdekében — mindig csak a következő közgyűlésen vitázzanak és határozzanak a rendek.2 3 Az indítványt, amelyet egyébként Széchenyi is támogatott, a többség elvetette. Fáy évtizedek­kel később a következőképpen jellemezte ezt az időszakot: „Ily állásában, szemben az ellenzékkel, melyhez elvileg maga is tartozott, csak a modorban és mértékben különbözött attól, s ily győződésben, kitartó szilárdsággal veté meg Pestmegye közgyűléseiben minden erejét az ellenzéki lángok kicsapkodásai ellenében. Sike­rült neki olykor némileg csillapíthatni a tüzet, de többnyire sikertelenül vesztegeté erejét és idejét. A nemes gróf, az 1840-ki diéta, a Pesti Hírlap keletkezése, s kivált a »Kelet népe« megjelenése után, nem sok rokonszenvével bírt a megyének, mit egy részben a színház fölötti tusa is okozott."24 Az 1841. május 5-én a főispáni helytartó, báró Prónay Albert elnökletével tartott Pest megyei tisztújító közgyűlésen a rendek ismét Dubraviczky Simont választották első alispánnak, másodalispán pedig Szentkirályi Móric táblabíró, a megye korábbi főjegyzője lett. A főjegyzői tisztségben Nagy Istvánt és Nyáry Pált, a tisztifőügyészi hivatalban pedig Rákóczy Andrást és Egressy Sámuelt erősítette meg a közgyűlés.2 5 A Pesti Hírlap beszámolója valódi nemzeti ünnep­ként mutatta be a tisztújítást: „Pest megye választótestülete számosan sereg­lett össze tisztújítási ünnepélyére: gyönyörű látvány volt, midőn mintegy har­madfél-ezer ember, fővegét zöld galyak és fehér tollakkal ékesítve, szélesen ki­bontott lobogókkal 's nemzeti zene közben indult a' pesti német színház terétől ős Budára, az ottani országház termében történendő választásra. A' három­színű lobogók csíkjaiban arany betűkkel fénylettek Dubraviczky és Szentkirá­lyi nevei, 's a' feljövő nap sugárkoszorúval hímezé körül a' köztisztelet és közbi­zodalom által választott neveket. A' menet példás renddel történt; a' tárgy mél­tósága és fontossága lelkesíte mindenkit: személyesítve látók a' személyes és törvényszerű szabadság azon dicső, magas eszméjét, melly kötelességül teszi megőrizni az elsőt, hogy a' másikért hatni és — ha kell — mindkettőért halni lehessen. Épen olly rend és véleménytürelem uralkodék a' választásnál is; a' legújabb idők borzasztó példái nem hatottak károsan a' külön szinű és rendű pártok hangulatára."26 A Pesti Hírlap beszámolójának nem mond ellent a főispá­ni helytartónak gróf Majláth Antal kancellárhoz írt hivatalos levele sem, amely szerint a tisztújítás minden rendbontás nélkül, felkiáltás és ennunciatió által ment végbe, amihez egyébként az is hozzájárult, hogy a hivatalban lévő másodal­ispán, Simoncsics János, miután a szavazatszámláláskor látta, hogy kisebbségben marad Szentkirályival szemben, visszalépett.2 7 Szentkirályi és Nyáry megválasz­tásával egyébként egyértelműen az ellenzék pozíciói erősödtek a megyében. 23 PmL PPSvm nemesi közgyűlésének iratai, 1841-1-4579. 24 Fáy András: Gróf Széchenyi István Pestmegyei működése. Budapesti Szemle 1862. XV köt. 110. 25 PmL PPSvm nemesi közgyűlésének iratai. 1841-1-2301. 26 Pesti Hírlap 1841. máj. 8. 37. sz. 27 Prónay Albert többek között a következőket írta: „Külömben a' Restaurálok száma, még ed­dig példátlan mennyiséggel gyülekezve öszve, 's a' nemzeti szokott vígság jelein, — úgy mint Musika, Zászlók és Bokréták kívül, ezen Városokban legkisebb feltűnő jeleit, — kivált pedig dicséretet érdem­lő szerény és rendes magokviselete által semmi szomorú emléket nem hagyták." (báró Prónay Albert gróf Majláth Antalnak. Pest, 1841. május 8.: MOL, Magyar Kancelláriai Levéltár, Magyar királyi kancellária, Acta praesidialia (a továbbiakban: Acta praes.) 1841:560.

Next

/
Oldalképek
Tartalom