Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG 1848-BAN? 597 lelősség.5 6 Aznap kiadott „második" (valójában már harmadik) miniszterelnöki körrendelete belenyúlt a megyei közéletbe: elrendelte, hogy a törvényhatóságok vezetője hívjon össze közgyűlést, ahol is az átalakulás híveiből „számos és állandó küldöttségeket kinevezni siessenek", s ezek jogkörébe került a fegyveres erő igénybe vétele is. A néhány nap múlva szentesítendő törvények „teljesedésbe vétele", vagyis végrehajtása ugyancsak ezekre a bizottságokra vár(t volna), amelyek közvetlenül érintkezhettek a miniszterelnökkel! A municipiumok önkormányzatát (legalábbis ideiglenesen) felszámoló intézkedések mögött Szemere Bertalan kezdeményezését sejtjük. Talán evvel is összefüggött, hogy Kossuth elérte: Szemerét március 23-án Pestre küldték, aki a Pesten lévő Klauzállal látta el a kormány ottani képviseletét.57 A miniszterjelöltek közül Kossuthon, Batthyányn és az ezekben a hetekben az üléseken passzív Széchenyin kívül a március 21-én megérkező Deák volt még Pozsonyban. Elvileg mind a négyen municipalistának számítottak. (Szemere viszont a centralistákhoz volt sorolható.) Kossuth március 28-án újra elérkezettnek látta az időt, hogy bejelentse: szívesen készít a legrövidebb idő alatt megyei népképviseleti törvényjavaslatot, mint említettük, a „legszélesebb bázison". Kossuth javaslatához hozzátette: a megyei tisztválasztások elhalasztását is indítványozni fogja.5 8 De miért volt utóbbira szükség? A megyei népképviseleti közgyűlési tagok megválasztásáig még csak indokolt lett volna a halasztás, de Kossuth törvénytervezete, mint a függelékben láthatjuk, a létrejött közgyűléseknek is csak miniszteri engedéllyel adott volna lehetőséget tisztújításra. Idéztük az érveket történetírásunkból, amelyek szerint Kossuthot a nemesi vezetés fenntartása motiválhatta. Méltányosabb történészi vélemény szerint is indokoltnak látta Kossuth, hogy a megyékben ne törjenek ki párt- (esetleg nemzetiségi-) harcok, s ezért „befagyasztotta" a megyéket.59 A kérdés vizsgálói azonban nem ügyeltek fel Kossuth egy fontos indokoló mondatára a március 28-i felszólalásból: „ha a tisztválasztás rendszerét nem rendezzük, lehetetlenné tennők a tisztválasztást mindazok befolyásával, kiknek a tisztválasztásba befolyást adni kell; ha csak indirect választást fölvenni nem akarunk, mire hajlandó nem vagyok".60 A „tiszt-56 Waldstein János - Esterházy Pálhoz. Pozsony, 1848. márc. 23. A forradalom és szabadságharc levelestára I. (S. a. r. Waldapfel Eszter) Bp. 1950. 153. 57 Blackwell angol ügynök március 25-i feljegyzése szerint Széchenyi akarta Pestre küldeni Kossuthot, ezt Széchenyi naplója cáfolja. Joseph Andrew Blackwell magyarországi küldetései 1843-1851. (S. a. r. Haraszti-Taylor Éva) Bp. 1989. 139. A miniszterelnöki rendeletek: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai (S. a. r. Urbán Aladár) Bp. 1999. (a továbbiakban: Batthyány iratai) 16. ill. 26. sz. A második, március 22-én kelt körrendelet valószínűleg Szemere fogalmazványa, s ez a rendelet már tartalmazza egy állandó választmány megalakítását! A harmadik (2. számot kapott) rendelet fogalmazványát Pesten, március 19-én készítette el Batthyány titkára, Kuthy Lajos, de ez később kibővült azzal, hogy a választmány a miniszterelnöknek jelentsen. Szemere március 23-án még számos miniszterelnöki intézkedésben közreműködött. Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Bp. 1986. 50-55. Miniszterek Pestre küldéséről: Széchenyi István: Napló. (S. a. r. Oltványi Ambrus) Bp. 1978. (a továbbiakban: SZIN) 1214. (1848. márc. 23.) 58 KLÖM XI. 697. 59 Gergely András: Az 1848-as magyar polgári államszervezet. In: A magyarországi polgári államrendszerek. (Szerk. Pölöskei Ferenc és Ránki György) Bp. 1981. 72. 60 KLÖM XI. 697.
