Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Orosz István: A kisebb királyi haszonvételek kérdése a reformkorban és 1848-49-ben 515
KIRÁLYI HASZONVÉTELEK KÉRDÉSE A REFORMKORBAN ÉS 1848-49-BEN 535 tartalmazta a regáliák becslését, ami arra utalt, bogy a kormány, ha meg kívánja szüntetni a királyi haszonvételeket, azt nem állami kárpótlás mellett képzeli el.82 Ezt tanúsítja Kossuth Lajos pénzügyminiszter levele is a Tiszán inneni kiváltságos koronakerülethez, illetve a nagykikindai kerülethez, amelyben többek között arra szólítja fel a lakosságot, hogy „ a kincstárt kétségtelen tulajdonosi joggal illető királyi haszonvételek"-et önerejükből váltsák meg és ezáltal e haszonvételek tulajdonosai is lehessenek.8 3 Nem volt azonban kétséges, hogy az úri haszonvételek az új viszonyok között nem tarthatók fenn. A paraszti panaszok is erősítették a rendezés és törvényalkotás szükségét e kérdésben. A jogkiterjesztés és jogegyenlőség liberális eszmekörében gondolkodó reformerek rendszerint úgy képzelték el a jobbágyok szabad polgárokká válását, hogy a sarkalatos nemesi jogokat rájuk is kiterjesztik. Az adott esetben ez azt jelentette volna, hogy a földbirtokos nemeseket megillető privilégiumok azáltal veszítették volna el monopólium jellegüket, hogy mindenki élhetett volna velük, A regáliák ügyének megoldásában a következő kérdésekre kellett választ adni. 1.) Hozzá kell-e kapcsolni a haszonvételeket, mint eddig, a földbirtokhoz, vagy el kell választani és általános állampolgári joggá tenni? 2.) Ha igen, minden földbirtokos egyénileg élhessen-e ezekkel a jogokkal, vagy a volt jobbágyok csak községi jogosultságként? 3.) Egyformán kell-e a rendezés során minden haszonvételt kezelni, vagy különbséget kell közöttük tenni, mint az eddigiekben is történt?8 4 Az első nyilatkozatot e kérdésben alig néhány nappal a népképviseleti országgyűlés megnyitása után Táncsics Mihály tette, a Munkások Újságában. A „Politikai hitvallásom" című cikkében állást foglalt a bordézsma, a regálék és más úri haszonvételek eltörlése mellett és sok, az áprilisi törvényekben megoldatlanul hagyott társadalmi probléma mellett.8 5 Majd augusztus 29-én törvénytervezetet is nyújtott be a bordézsma és a regálék eltörlésére. Ε javaslat rendkívül tömör és szűkszavú, valójában két mondatból áll. A bordézsma és minden még létező egyéb úri tartozmány: úgy szinte bárminemű regálé ezennel el van törölve. A kárpótlás és akár mi féle kiegyenlítés a legközelebbi jövő országgyűlés teendői közé tartozik.86 Táncsics javaslatából, amelyet egyébként nem nyomtattak ki, mert csak általánosságban rendelkezett és tárgyalását a hasonló tárgyú javaslatok miatt elmellőzték, nem derül ki, hogy csak a bordézsmát akarta kárpótlással megszüntetni, vagy a regálékat is. Ismervén felfogását az úri jogokról, nem valószínű, hogy a kisebb királyi haszonvételek után is kárpótlást akart volna fizetni a volt földesuraknak. Táncsics törvénytervezetének benyújtásakor már több előterjesztés is jegyzőkönyvbe volt véve, amely a királyi haszonvételek rendezését tárgyazta, így Madarász László két javaslata a birtokossági jogokról és a királyi kisebb haszonvéte-82 Szabó István: i. m. 382. 83 KLÖM XII. Kossuth Lajos az első felelős magyar minisztériumban. S.a.r. Sinkovics István. Budapest 1957. 222-225. 84 Szabó István: i. m. 384. Orosz István: i. m. (Királyi kisebb haszonvételek...) 285. 85 Munkások Újsága, 1848. július 9. 86 MOL Ν.70. Archívum Regnicolare. Lad. XX. Diéta anni 1848-49. Fasc. 2. Nro. 317. Beér János szerk.: Az 1848-49-évi népképviseleti országgyűlés. Budapest 1954. 64.
