Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - Urbaria et conscriptiones. Urbáriumok és összeírások a Magyar Országos Levéltárban (Ism.: Fazekas Zoltán) 481

483 TÖRTÉNETI IRODALOM mációkhoz, amelyek már nincsenek meg, korábbi létezésükről csak a helyükön lévő levéltári őrjegy árulkodik. Ezek esetében a szerzők a levéltári indexben található „másodlagos" információkat használták fel, és a mutatókönyvben szereplő adatokat ismertették. Ilyen értelemben tehát a feldolgozás meglehetősen teljesnek mondható. A szerzőgárda tagjai azzal is igyekeztek megkönnyíteni a kiadványt használó kutatók dolgát, hogy a tartalmi kivonat mellett olyan gyűjtőfogalmakat is használtak, — összegezve a fontosabb információk jellegét (pl. szőlők névvel, értékük) — amelyek segítségével félreérthetetlenül rávilágítottak a forrástípus felhasználási lehetőségének sokrétűségére. A munkálatokat elindító Wellmann Imre hatása ezen a modern kiadványon is érzékelhető. Az utódok az általa meghatározott fő elvet érvényesítették, így a forrásokban található adatokat a településnevek szerint rendezték. Wellmann úgy tervezte, hogy a feldolgozásnak valamennyi helynévre ki kell terjednie, a személynevek esetében viszont nem törekedett teljességre. A CD-ROM fontos jellemzője, hogy mind a helység-, mind pedig a személyneveket a mai helyesírás szerint találhatjuk meg. Ez azért rendkívül fontos, mert a felhasználó leginkább a település mai nevét ismeri, ezért ez jelentősen megnöveli a keresés sikerességét az adatbázisban. A kereső elsősorban ezen utóbbi kategóriákra támaszkodik, de tulajdonképpen a szöveg bármely szavára rákereshetünk, ami lehetővé teszi az Urbaria et Conscriptiones teljes anyagának tetszőleges szempont szerinti csoportosítását. Válogathatjuk az iratokat a birtok vagy bármely személynév alapján, legyen az birtokos, vagy bárki más. Kigyűjthetjük továbbá egy adott időszakban keletkezett valamennyi forrást, de csoportosíthat a kutató az irat jellege szerint is. Ugyanakkor a pontos levéltári jelzet alapján is végezhetünk keresést. Annak érdekében, hogy a kutató nehogy utat veszítsen a sokrétű adathalmazban való böngészés közben, az F6 gomb segítségével minden esetben visszatérhet a keresés kiindulópontjához. A számtalan előny ellenére, úgy tűnik, érdemes volna néhány dolgot megfontolni. Hasznos lenne például a későbbiekben az Urbaria et Conscriptiones fondot szöveghűen kiadni. Valójában a CD-ROM formátumú forráspublikálás esetében az sem példa nélküli, hogy az eredeti iratok digitalizált képét is közreadják, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó a kiadvány segítségével teljes körű kutatást végezzen. A királyi könyvekhez például már ilyen formában is hozzáférhet a kutató. Világos, hogy a terjedelmi korlátok az ilyen típusú adathordozók esetében is érvényesülnek, de a DVD megjelenése jelentős mértékben növelte a források digitalizálásával foglalkozók mozgásterét. Sajnálatos, hogy nem törekedtek a szerzők az optimális helykihasználásra, hiszen láthatóan jelentős mennyiségű szabad hely maradt a CD-n, mert a regeszták csupán egyszerű, szöveges dokumentumok, ezért nem túlságosan helyigényesek. Érdemes lett volna az eddigi gyakorlatnak megfelelően, illusztráló jelleggel egy-egy jellegzetes irat képét mellékelni. A kiadvány természetesen nagyon széles körű felhasználási lehetőséget biztosít. A legnagyobb segítséget a kutatás előkészítő fázisában jelenti, hiszen korrektebb munkahipotézis kialakítását, így a kutatás pontosabb megtervezését teszi lehetővé. Ennek köszönhetően a hosszú távú munkák is kiszámíthatóbbá válhatnak. Segítségével hatalmas terjedelmű levéltári anyag válik egyszerűbben szelektálhatóvá, ami különösen fontos szempont, mivel az Urbaria et Conscriptiones egészének áttekintése egyetlen kutató számára reménytelen vállalkozás volna. Ahogyan arra már oly sokan rávilágítottak, a forrás történeti értéke túlmutat önmagán. Nem csupán a gazdaságtörténettel foglalkozó kutatók hasznosíthatják, mert a gazdasági információkon, mint az adásvétel, zálogügyletek, valamint a birtok és vagyonbecsléseken túl egyebeket is tartalmaz. A forrástípusnak jogtörténeti relevanciái is vannak, hiszen sok helyen találkozhatunk a parasztság jogi helyzetére történő utalással, továbbá a bíróválasztás rendjéről, sőt, a perek lefolyásának módjáról is tájékoztat. A kiadvány kapcsán szerzett tapasztalatok alapján érdemes felvetni a már alaposan ismert források adatbázis jellegű feldolgozásának szükségességét is. Valószínűsíthető, hogy az így kapott tetemes mennyiségű adat más szempontrendszer szerinti csoportosítását követően, új nézőpontból elvégzett elemzése lehetővé teszi számtalan, eddig nem ismert összefüggés felismerését. Fazekas Zoltán