Századok – 2005

FIGYELŐ - Makk Ferenc: Amicus Plato; sed magis amica veritas 459

A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET-ÍRÁSRÓL 469 II 12.6. Az Avar Kaganátus szerepe Vékony Gábor előadásában a finnugor ősmagyarság a 6. század végétől 803-ig az Avag Kaganátus politikai keretei között élt a köztörök nyelvű (?) ava­rokkal, a bolgár-törökökkel és a szlávokkal együtt. Szerinte a régóta földműve­lő-állattenyésztő és letelepült életmódot folytató s kereskedelemmel foglalkozó magyarok a Kárpátok medencéjében az Avar Birodalomban tanulták meg és vet­ték át a velük élő nomád bolgár-törököktől a földművelés és az államelmélet alap­vető szókincsét, miközben a nomád törökök a magyarok hatására fokozatosan át­tértek a földművelő és letelepült életmódra.45 Ezzel a szerfelett meglepő megálla­pítással egyszerűen az a probléma, hogy letelepült népességnek nomád török nép­től azért még sem lehetett átvennie a földművelés és az államelmélet szavait! Leg­alább ilyen megdöbbentő Vékony Gábor azon tétele is, miszerint az Avar Kaga­nátus integrációs szervezetét Árpád magyarjai állították vissza. Hasonlóan ab­szurd alábbi megállapítása is: „A magyar államiságra — területileg, szervezetileg — a korszak jellemzői öröklődnek, s azok az integrációs folyamatok, amelyek az avar korban lezajlottak, aligha lényegtelenek a későbbi korokat tekintve." Kérdé­sem: ugyan milyen területi, szervezeti sajátosságokat, jellegzetességeket vett át és örökölt az 1000 körül létrejött Magyar Királyság a 200 évvel korábban megbu­kott és szétesett Avar Kaganátustól? Erre a könyvből semmilyen választ sem kapunk.46 A monográfia további részében a magyarság néppé válásának második vo­nulatát, az ún. honfoglaló — Árpád vezette — török magyarok történetét mutatja be. A honfoglaló magyarok Vékony Gábor-féle históriájának főbb csomópontjai, illetve problémái a következők. 1) Az ala juntlug nép A honfoglaló magyarok egyik bizánci elnevezése: a savartoi asphaloi a szer­ző szerint megegyezik az ala juntlug névvel, amely tibeti forrásban fordul elő. Mindkét elnevezés jelentése: tarka lovúak népe, illetve tarka lovú lovasok, s ily módon mindkét etnoním a későbbi honfoglaló magyarok korai elnevezése. Tibeti kútfőből ismert, hogy az i.u. 8. század közepén az ázsiai Irtis folyó forrásvidékén éltek az ala juntlugok. Vékony Gábor szerint ez tekinthető a honfoglaló magya­rok első forrásbeli előfordulásának, s ezért az ala juntlugokkel indítja a honfogla­ló magyarság történetét.47 Figyelemre méltó azonban, hogy Senga Toru, aki a ti­beti követjelentéssel újabban behatóan foglalkozott, az ala juntlugok kapcsán Uo. 176-177., 188-189., 210-212. 48 Uo. 186., 213. - Számomra úgy tűnik: egy, a könyvtől függetlenül megjelent, önálló tanulmá­nyában tett kísérletet Vékony G. arra, hogy az Avar Kaganátus és az Árpádok Magyar Királysága kö­zött feltételezett szervezeti kapcsolatot bizonyítsa. Eszerint a Kárpát-medence középkori sókeres­kedelmének szervezete nem az Árpád-korban, hanem az avar korszakban alakult ki, s ez az avar sókereskedelmi szervezet folyamatosan továbbélt az Árpádok államában. Ehhez 1. Vékony Gábor: Sókereskedelem a Kárpát-medencében az Árpád-kor előtt. In: „Quasi liber et pictura". Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp. 2004. 657., 659. Elméleté­nek teljes tarthatatlanságára 1. Weisz Boglárka·. Megjegyzések az Árpád-kori sóvámolás és sókeres­kedelem történetéhez. (Kézirat sajtó alatt). " Vékony G:. Magyar őstörténet i. m. 182.

Next

/
Oldalképek
Tartalom