Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - id. Frivaldszky János: Néhány adat a románság magyarországi történetéhez 449
NÉHÁNY ADAT A ROMÁNSÁG MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÉHEZ 453 Eredetükről — tájszólásuk jellegzetességeiből kiindulva — már a 19. században megállapították, hogy arománok, azaz makedorománok.2 9 Ezt a megállapítást Schütz István, a balkanisztika legjelesebb hazai képviselője is megerősítette, utalva arra, hogy a mócok és az arománok nyelvjárásában olyan közös, latin eredetű szavak találhatók, amelyek hiányoznak a dákorománból. Ilyen például a bulgáriai aromán neao, a móc nea (vö. latin nix 'hó')·3" A mócok és arománok nyelvjárásában a dákorománhoz képest többletet jelentő latin eredetű közös szavak dalmáciai hatásra utalnak, ahová lejártak piacozni közkedvelt tejtermékeikkel. A legutoljára a mócok és az arománok váltak el aζ albánoktól, valamikor a 13-14. század fordulóján.31 A balkáni makedorománok hat nemzetsége közül az egyik — éppen a legészakabbra, az Észak-Macedóniában élő — a mofan nevet viseli.32 A mócok aromán eredetét illetően figyelmet érdemel egy 1747-ből származó adat. Az Erdélyi Középhegység déli részén lévő Nagyágon ekkor találta meg egy sertéseit makkoltató pásztor a később nagyágitnak elnevezett aranyásvány lelőhelyét. A pásztor neve az esetről beszámoló egyik német szerző szerint Armenian John, " a másik, tőle független, szintén német anyanyelvű szerző lejegyzése alapján pedig Armindjan Juon. 4 A származást jelző -ian képzős nevű személy semmiképpen nem lehetett örmény, mert ezek közt erdei pásztorok nem voltak, sokkal inkább gondolhatunk aromán származású férfire, mivel az arománok önelnevezése armán, illetve armant A móc szó ma az 'erdélyi érchegységi román'-okat jelöli, "' az ismeretlen eredetű szó eredeti jelentése azonban 'tincs, üstök'.3 ' A már említett macedóniai aromán nemzetségnév, a mofan jelentése szintén 'copfos.' Ez az aromán csoport tehát jellegzetes hajviseletéről kapta a nevét. Ez a körülmény felveti annak lehetőségét, hogy az elnevezés kun-aromán együttélés idejéből származhat, s az arománokba beolvadt kun etnikumra utal, hiszen ezt a törökös jellegű hajviseletet Közép-Európában a 13-14. században egyedül a kunok viselték.38 A kun eredet vagy kun hatás mellett szól még az is, hogy a móc népnév regionális változataként élő 2* Uo. 405-407. Schütz 1.: Fehér foltok i. m. 21-22. " Uo. 21-22., 95., 117. Moldován G.: Székelyek-e a mócok? i. m. 405.; Tache Papahagi: DicÇionarul dialectului aromán. Bucure§ti 1974. 822. " Ignaz von Born: Briefe über mineralogische Gegenstände auf seiner Reise durch das Temeswarer Banat, Siebenbürgen ... geschrieben. Frankfurt - Leipzig 1774. 97. M Andreas Stütz: Physikalisch-mineralogische Beschreibung des Gold- und Silber-Bergwerkes zu Szekerembe bey Nagyag in Siebenbürgen, nebet einer Zugabe über einige problematische Mineralien Siebenbürgens. Wien 1803. 12-14. (többször is ugyanígy írva). 38 így a Romániában található több „Armeni" helynév névadója nem feltétlenül az örmény — mint azt lorgiu Iordan: Toponimia Romíneascá. Bucure§ti 1963. 267. meghatározza — esetenként talán inkább aromán nemzetiség. "' A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I—III. Főszerk. Benkő Loránd. Bp. 1967-1976. (a továbbiakban: TESz) II. 938. 37 DicÇionarul Limbü Románé. Bucure§ti 1967. (a továbbiakban: DicÇionarul) VI. 919-920.; Alejandro íAlexandru) Cioranescu: Diccionario etimologico Rumano. Madrid 1985. Magyar Néprajzi Lexikon I-V Főszerk. Ortutay Gyula. Bp. 1977-1982. (továbbiakban: MNL) V 209. („tarfej' címszó).
