Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429
A TOKAJI URADALOM KIALAKULÁSA 443 következő évben megerősítette,7 5 azonban az Ártándiakat 1530-ban hűtlenség vádjával lefejezték, s a Tokaj várát fegyverrel megszerző Serédi Gáspár lett az uradalom új, azt haláláig kezén tartó ura, kezdetben mint várkapitány, 1541. január 13-a óta mint annak birtokosa. Az uradalom falvai közül Nánás, Hatház, Szoboszló, Hegyes, Dorog, Varjas, Téglás és Macs birtokokat még az Artándiak idején a debreceni uradalomhoz csatolták, legalábbis ez derül ki Sárközi Gergely debreceni officiális 1531 körül készült, keltezetlen számadásából.'6 Az uradalom eredeti kiterjedésének részbeni visszaállítása, sőt, bővítése Serédi Gáspár nevéhez fűződik, amint az az 1541. évi adománylevél alapján világos.77 Az adományban három váruradalom szerepel: a tokaji, a regéci és a tállyai. így találjuk Tokaj várának tartozékai között a három mezővárost, Tokajt, Tarcalt és Keresztúrt, továbbá Ladányt és Hernádnémetit (1462 óta Zapolya-birtok), a birtokok közül Borsod megyében Tarjánt, Abaújban Szikszóújfalut és Alsóvadászt (mindkettő 1462 óta Zapolya-birtok), Szabolcsban Dobot, Nánást, Dorogot, Pródot, Varjast és Felsőmacsot, míg a birtokrészek közül Zemplén megyében Vámosújfalut, Zombort, Bekecset, Szadát, Megyaszót, Szabolcsban pedig Rakamazt, Videt, Téglást és Hatházt (az 1517-1519. évi összeíráshoz képest a többlet dőlt betűvel!). Csak Vámospércs, valamint a szabolcsi falvak közül Szoboszló és Hegyes hiányzik 1517-1519-hez képest, az utóbbi végleg a debreceni uradalom része lett. Meglepődve látjuk ellenben az 1459. és 1461. évi adománylevelekben szereplő birtokok közül Csergőt, Pácint és Karcsát a regéci, Mádot, Oszödöt (Ewzed), Rátkát (tévesen Vátkának írva!) és a mezőváros Szántót a tállyai uradalom falvai között! Eszerint a 15. század utolsó harmadában, vagy a 16. század elején a Zapolyai család alakította ki az Abaúj megyei regéci váruradalmat,'8 s talán ezzel egy időben került sor a tállyai uradalom'9 átszervezésére is. Összességében elmondhatjuk, hogy a 15-16. század fordulóján a tokaji uradalomnak nem voltak még meg a szilárd keretei, miként a tállyainak és a re-75 Uo. 11-12. (68. sz. jegyz.). 76 Szabó /.: Debreceni uradalom i. m. 85. - Itt jegyzem meg, hogy a sokkal gazdagabb forrásadottságú debreceni uradalom kialakulásának megírására csak kísérlet történt Módy György tollából (1. Módy Gy.: A debreceni és tokaji uradalom i. m.). Még inkább hiányzik Kelet-Magyarország egyik legnagyobb birtoktömbjének, a Bátori-család birtokolta ecsedi uradalomnak monografikus feldolgozása, amely a család a 15-16. századi házassági összeköttetéseinek és országos politikai szereplésének alapja volt. " Magyar Kamara Archívuma, Libri donationum 1. köt. 299. old. (Királyi könyvek 1-9. köt. 1527-1647. CD-ROM.). 78 A regéci uradalom falvait Csánki nem ismeri (Csánki D.: Történeti földrajz i. m. I. 198.), ezért álljon itt az 1541. évi felsorolás: a vár mellett Regéc, Vilmány, Fóny és Felsőnovaj falvak Abaúj, Pácin és Karcsa falvak Zemplén, Mihályi, Csergő és Lázony birtokrészek Zemplén megyékben. Engel Pál szerint (Engel P.: Magyarország a középkor végén i. m.) a regéci uradalom 1517-ben Lázony, Mihályi és Horváti (Zemplén m.), valamint Regéc, Vilmány, Felsőnovaj, Alsóvadász és (Onga)Újfalu birtokokból állt. A tállyai uradalom 1541-ben az elhagyott vár mellett Tállya mezővárosból, Mád, Őszöd, Rátka falvakból (Zemplén m.), valamint Szántó mezővárosból és Marcinfalvából (Abaúj m.) állt. Az uradalomról a település monográfusai nem tudnak, 1. Tállya. Szerk. Frisnyák S. Tállya 1994. passim; Takács Péter: Tállya. H. é. n. (Száz magyar falu könyvesháza) passim. Engel Pál szerint (Engel P.: Magyarország a középkor végén i. m.) a tállyai uradalom 1517-ben Tállya, Szántó, Karcsa, Kisfalud, Mád, Őszöd, Pácin, Rátka és Szegi birtokokból állt.
