Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: A leggazdagabb magyarok 1472-ben. Egy követjelentés és a valóság. 421

Ε. Kovács Péter: A LEGGAZDAGABB MAGYAROK 1472-BEN Egy követjelentés és a valóság Későközépkori történelmünk fontos forrásai közé tartoznak azok a jelentések, amelyeket a Magyarországra delegált követek küldtek országaikba. Ismereteim szerint a Mátyás-korban a legszorgalmasabbnak az itáliaiak bizonyultak, akik levelek százait küldték haza, amelyek, a kutatók szerencséjére, nagy részt megmaradtak. Elég csak Marino Sanuto krónikájának Magyarországra vonatkozó bejegyzéseire utalnom,1

de a kiadott velencei és a pápai követjelentések mellett,2

számos, eddig kiadatlan beszámolót ismerünk és használunk. Mátyás szerteágazó diplomáciai kapcsolatainak köszönhetően Milánóból, Modenából, Nápolyból és a pápai kúriából érkeztek Magyarországra diplomaták, akik benyomásaikat folyamatosan írásba foglalták. ' A jelentések történeti értéke erős kritikával állapítható meg, hiszen csak elvétve tudjuk más forrásokkal szembesíteni a követek beszámolóit. Bármily nehéz ellenőrizni állításaikat és információik megszerzésének körülményeit (kivel találkoztak az udvarban, mi hangzott el egy kihallgatáson stb.), hiba lenne teljes mértékben elvetni a követek beszámolóiban olvasottakat, hiszen sok esetben csak ezekre hagyatkozhatunk: olyan eseményekről írnak, amelyekről nem rendelkezünk más forrásokkal. Egyéb dokumentumok hiánya miatt előszeretettel idézzük beszámolóikat, még akkor is, ha sejtjük, hogy — helyzetüknél fogva — nem mindenben lehettek objektívek. Egy-egy követi jelentés mindaddig, amíg nem kerülnek elő új adatok, hosszú időre befolyásolhatja a történészek véleményét. Minden bizonnyal számos példa lenne említhető ezzel kapcsolatban, én csak egy esetre utalnék. Mária királynét a történeti hagyományban úgy emlegetik, mint aki Magyarországon támogatta a lutheránusokat, sőt, maga is az új tanok híve lett volna. Az erre vonatkozó források döntő része azonban attól a Giovanni Antonio Burgio szicíliai bárótól, világi származású pápai nunciustól származnak, aki nagyon nem szerette Mária királynét. Burgio először a VI. Adorján pápa által Magyarországra küldött Thomas de Vio (Cajetanus) bíbo-1 Marino Sanuto Világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. Közli Wenzel Gusztáv. Pest 1869. 2 A velencei és pápai követjelentések fordításaira 1. Balogh István: Velenczei diplomaták Magyarországról (1500-1526) Szeged 1929., valamint Mohács Magyarországa. Báró Burgio pápai követ jelentései. Ford. Bartoniek Emma. Bp. 1926. Az Anna királynőt Magyarországra kísérő Pierre Choque útinaplóját 1. Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Bp. 1891. 3 Gazdag példatára a jelentéseknek: Magyar diplomacziai emlékek Mátyás király korából I-IV Közzéteszi Nagy Iván és Nyáry Albert. Bp. 1872-1878. (a továbbiakban: MDE).