Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385

HUNYADI -JÁNOS ALAKJA A MAGYAR ÉS A ROMÁN TÖRTÉNETÍRÁSBAN 403 történelmi szerepet a románok történetében: „az, amit mi itt fejedelmeink által nem tudtunk megvalósítani, mivel a moldvai fejedelemnek nem volt megfelelő hatalma Havasalföldön, a havasalföldi fej edelemet pedig megakadályozták át­menni Moldvába, és sem az egyiknek, sem a másiknak nem volt szava Erdélyben, ezt a nagy szerepet az egyetemes történelemben, rajta keresztül tudtuk játszani." Hunyadi lassan a három vajdaság román lakosságának egyfajta vezérévé alakult át a román történetírásban. A románok történetéről valamivel egységesebb koncepciót tükröz az 1930-as évek végén írt átfogó történeti műve. Xenopolnál sikeresebben integrálta az er­délyi románok történetét az általános román történelembe, hűen tanúskodva a román történetírás fontosabb tendenciáiról. Hunyadinak ezúttal szuggesztív cím­mel külön fejezetet szentelt: János, a román vérű keresztes, Hunyadi Vajk fia. A fejezet igen csak esetlegesre sikeredett: a hős életére vonatkozó adatokat a fen­tebb említett stílusban, mindössze a Hurmuzaki-gyűjtemény néhány oklevele alapján állította össze, hadjáratait viszont aránytalanul részletesen tárgyalta a késői keresztes hadjáratokkal összefüggésben. A két világháború közti írásai szem­mel láthatóan leginkább fiatalkori kutatásaira épültek. Hunyadi életútjának több­nyire a románok történetével kapcsolatos vonatkozásait emelte ki. Ez az egyolda­lú megközelítésmód különben igen elterjedt volt a román történetírásban. Mind­ezek ellenére Iorga kétségtelen érdeme, hogy Hunyadit a késői keresztes hadjá­ratok összefüggésébe helyezte és megszabva így helyét az egyetemes történelem­ben. Ezzel kapcsolatban az oszmán birodalomról írt művében olyan fejezetet írt, amely a nemzetközi történetírás részévé vált.5 1 Xenopol és Iorga szintézisei az ismertebbek, ám a legjobb, adataiban helye­sebb, szemléletében realisztikusabb román történelmet talán Constantin C. Giu­rescu írta. Ezt tükrözi Hunyadi Moldvával és Havasalfölddel szembeni politikájá­ról írt megállapítása is: „Nem kell csodálkozni azon, hogy e kimagasló egyéniség hatással volt a Kárpátokon inneni országokra. Közel tizenöt éven keresztül mind Moldva, mind Havasalföld egyenes befolyása alatt állt. Vlad Dracul életével fize­tett, hogy szembefordult vele. III. Dan és Vlad TePe § segítségével foglalták el trónjukat. II. Péter, Moldvában, sógora volt. Bogdan, Çtefan eel Mare és Alexand­rel apja, »atyjuknak« tekintették."52 A magyar történetírás a két világháború között Az első világháborút követően arányaiban ugyan kisebb lett, de minőségé­ben jobb szintet ért el Magyarországon a Hunyadi-kutatás, mint korábban. Ha­bár a 19. század végén kibontakozott vitát nem sikerült akkor lezárni, e későbbi évtizedek során kristályosodott ki az a nagyjából ma is érvényben levő álláspont, amit a legjobban Elekes Lajos fogalmazott meg 1940-ben. A korszak kutatásának talán legfontosabb eredményei Hunyadi János életének korai évtizedeivel kapcso-51 Nicolae Iorga: Geschichte des osmanischen Reiches I—II. Gotha 1908-1909. 52 Constantin C. Giurescu·. Istoria românilor II/l. Bucure§ti 1937.

Next

/
Oldalképek
Tartalom