Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385
HUNYADI -JÁNOS ALAKJA A MAGYAR ÉS A ROMÁN TÖRTÉNETÍRÁSBAN 395 tori munkássága rányomta bélyegét e két publikációra: míg az elsőben néhány mondatban tárgyalta a vajdahunyadi várat, a másodikban már ennek szánta a legnagyobb figyelmet, tükrözve az időközben végzett helyreállítások eredményeit. A könyv amúgy az egyik legszubjektívebb mű, ami ebben a műfajban íródott. Szubjektív a hangneme, és ez talán érthető is egy olyan ember esetében, akitől a trianoni döntés elvágta addigi fő tevékenységi területét. Szubjektív azonban az egész mű koncepciója is, mivel a könyv tanúsága szerint Erdélynek mindössze azok a nevezetesebb műemlékei, amelyeken Möller maga dolgozott. Legalábbis ezeket tárgyalja részletesen, míg más építészeti emlékekről csak futólagosan tesz említést. Ettől függetlenül Möller mindkét írásának jelentősége vitathatatlan, hiszen Entz Gézára és Virgil Vátá§ianura is nagy hatással volt.27 A magyar művészettörténet-kutatásban a vajdahunyadi várnak tulajdonított szerep tovább nőtt azt követően, hogy sor került Gerevich László budavári ásatásai során a Zsigmond-palota („Friss-palota" ?) reprezentációs homlokzatának rekonstrukciójára. A Buda-Vajdahunyad páros végül a középkori magyar művészettörténet referenciapontja lett, amit talán Marosi Ernő cikke tükrözött a legegyértelműbben.2 h A magyar építészettörténet egy új fejezete kristályosodott ki benne, s ennek alapjait még Möller István fektette le. Hunyadi János így nem csak a magyar történelem, hanem a magyarországi építészettörténet egyik — a két nagy építtető uralkodó, Zsigmond és Mátyás közé ékelődő — fejezetének központi alakjává is lett. Ez irányú tevékenysége arányait tekintve sem Zsigmond, sem Mátyás király építkezéseivel nem mérhető össze, viszont kétségtelen, hogy mind I. Ulászló, mind V László elmaradt tőle e téren. Éppen ezért az 1437-1458 közti időszakot illetően a művészettörténészek figyelme az udvari építészetről a főúri építkezések felé fordult, amit elsősorban a Hunyadi János nevéhez fűződő színvonalas alkotások jellemeznek.29 Az 1980-1990-es években Marosi Ernő által szerkesztett vagy Entz Géza által írt átfogó művészettörténeti-építészettörténeti munkák végeredményben ezt a szemléletet tükrözik.3 0 Szintén a Magyarország Műemlékei sorozatban jelent meg Varjú Elemér nagy jelentőségű cikke a Hunyadiak síremlékeiről.! l A gyulafehérvári székesegyházban található három síremléket hagyományosan ifj. Hunyadi Jánosnak, Hunyadi Jánosnak és Hunyadi Lászlónak tulajdonították. Varjú Elemér bizonyította be egyértelműen, hogy ezek közül a Hunyadi Jánosnak tulajdonított egészalakos sírlap valójában Bocskai István fejedelemé, a Hunyadi László-féle sírlap pedig nagy valószínűséggel Hunyadi Jánosnak tulajdonítható. Ez utóbbi síremléktöredék kapcsán, a rajta található két címeres ábrázolásból kiindulva, a szerző Hu-27 Virgil Vâtà§ianu: Istoria artei feudale ín fârile Române I. Bucure§ti 1959. TM Marosi Ernő: Buda és Vajdahunyad, a 15. századi magyarországi építészettörténet tartópillérei. Építés- Építészettudomány 15. (1983) 293-310. 29 Tulajdonképpen még nincs tisztázva, hogy Hunyadi építkezései milyen mértékben főúriak, illetve udvariak, ugyanis kormányzóként formailag is eleget tett annak, amit „udvari"-nak szoktunk nevezni, továbbá 1446 után olyan országos bevételekhez is jutott, amelyeket minden bizonnyal mecénáskodásra és saját építkezéseire is fordított. M Magyarországi művészet 1300-1470 körül II. Szerk. Marosi Ernő. Bp. 1987.; Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár 1996. 31 Varjú Elemér: A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. In: Magyarország Műemlékei I. Szerk. Forster Gyula. Bp. 1905. 75-97.
