Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: „Szent Zsigmondnak ő azt felnevezteté" Luxemburgi Zsigmond és a magyarországi dinasztikus szentkultusz 367
378 TÓTH PÉTER curatusànak mondott Guillelmus Bochu is valós, más forrásokból is ismert történeti személyiség.72 Az oklevél, tehát mind az elbeszélt események, mind a tanúként megnevezett személyek neve alapján hitelesnek tűnik, éppen ezért szempontunkból különösen érdekes a szövegnek az ereklyékről, az ereklyetartó megnyitásáról s a király szándékáról szóló része. A következőkben tehát ezt, illetve a Zsigmond által magával vitt ereklyék későbbi sorsát vizsgáljuk meg. A király terve — mint arról az okirat részletesen beszámol — az volt, hogy az ereklyéket egy a váci egyházmegye területén lévő, „Marus" és „Voarentza", azaz Maros és Verőce nevű városok között, egy dunai sziget melletti elhagyott területen fekvő, állítólag általa alapított Szent Zsigmond templomban helyezi el.7 3 A templomot pedig később a pálosokra bízza, „hogy Krisztus katonáinak felügyelete alatt az istenfélelem még buzgóbb legyen".7 4 Az ereklyetartó, amelyet — mint arról a szöveg külön beszámol — először nem tudnak megnyitni, a király előtt csodás módon megnyílik, s Zsigmond három ereklye (Szent Zsigmond egy kisebb csontja, karjának egy része, valamint egyik fia koponyájának egy darabja) birtokában térhetett haza Magyarországra. ' Érdekes, hogy még az oklevél ezen adatai, a királynak az ereklyékkel kapcsolatos szándékai is alátámaszthatók más forrásokkal. Fennmaradt ugyanis egy 1433. július 21-i keltezésű levél, amelyben Zsigmond azt kéri IV Jenő pápától, hogy engedje meg neki, hogy a váci egyházmegye területén egy pálos kolostort alapíthasson, s ott Szent Zsigmond tiszteletére templomot emelhessen. A kolostort bőséges javadalmazással is ellátná, olyannyira, hogy még a szomszédos Torony monostor testvéreinek is jutna belőlük.75 A terv azonban minden valószínűség szerint nem valósult meg, mivel 1452 márciusában V Miklós pápa egyik leveléből már arról értesülünk, hogy a váci püspök birtoka melletti Verőcének (Werewcze) a Szent Zsigmond templomot át kell adnia a kármeliták rendjének, s a templom élére Tamás kármelita szerzetest kell állítani.76 A templomról és az ereklyékről ezután hallgatnak a források, s az állítólagos kolostor helye is bizonytalan. Ujabban a nógrádverőcei 72 Candide Fabrit mint a kolostorhoz tartozó Szt. Jakab ispotály elöljáróját említik a források 1431-ben, Guillaume Bochu pedig 1412 és 1418 közt volt az ollon-i remeteség elöljárója, vö. Helvetia Sacra i. m. IV/1. 486. és 484. 73 Copiae Henrici de Macognino de Petra canonici Agaunenis, f. 37r: „... quandam capellam per dictum regem inclytum constructam sub vocabulo Sancti Sigismondi in Regno Ungariae, eis flumen Danubii, prope quandam insulam insulatos [sic!] vocatam in quodam ibidem existente loco deserto ... pertinenti ad dioecesim Voachiensem, et inter villám regalem Marus et villam dicti Voachiensis Episcopi Voarentza vocatam existente ..." 74 f. 37r: „ut in dicto loco devotio ardentior per Christi incolas habeatur". 75 Lukcsics Pál·. XV századi pápák oklevelei II. Bp. 1938. 262. és 263. sz-ok: „... pro licentia fundandi quoddam monasterium coenobiale fratribus heremitis S. Pauli primi heremitae in loco et terra ecclesiae Vaciensis, ubi ecclesia S. Sigismundi sit constructa ... Praedictum monasterium bene dotatum erit, ut etiam ex hoc fratribus alterius monasterii eidem loco propinqui Toron nominati satis possit subveniri." '6 Uo. 1290. sz.: „... ecclesiam S. Sigismundi regis et martyris supra possesionem episcopalem Waciensem sitam, Werewcze nuncupatam fratribus ordinis B. Mariae dp Montocarmeli tradant et eidem ecclesiae Thomam, fratrem dicti ordinis praeficiant."
