Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: „Szent Zsigmondnak ő azt felnevezteté" Luxemburgi Zsigmond és a magyarországi dinasztikus szentkultusz 367
374 TÓTH PÉTER dexben fordul elő.4 ' Ezek közül azonban csak kettőben van szöveg is az ünnephez, de ezek is csak miseimádságok, lectiokat, legendát egyáltalán nem találunk.4 8 A Legendae Zsigmond-legendája tehát a gyűjteményben foglalt többi szöveggel ellentétben valószínűleg nem a magyar egyház propriumát: saját, más nyugati forrásokban nem található szentjét hivatott reprezentálni, felvételének hátterében nagy valószínűséggel más okok rejlenek. Annyi azonban már a liturgikus források számbavétele alapján is nyilvánvaló, hogy Szent Zsigmond tisztelete valóban nem volt ismeretlen a középkori Magyarországon, a hazai hagyományok azonban csak az október 15/16-i ünnepét ismerték, amely láthatólag egy volt az egyházi év kisebb ünnepei sorában. A 14. század második felében azonban a kép egyszer csak megváltozik, megjelenik a cseh és lengyel hagyományban szokásos májusi ünnep, mégpedig olyan hirtelenséggel, hogy gyakran utólag kellett a már elkészült kalendáriumba bejegyezni. Mivel azonban az ünnep megjelenése nem organikus fejlődés, inkább határozott szándék eredményének tűnik, valahogy nem is tud igazán meggyökeresedni, saját miseszövegei nincsenek, vagy ha vannak is, más szentek ünnepeiből vannak átvéve, breviáriumi legendája pedig teljességgel ismeretlen. Ezért aztán a 16. századi forrásokból már szinte teljesen ki is szorul, s e későbbi forrásokban újra csak a lázbetegekért mondott mise kapcsán jelenik meg.49 Hasonló tendenciára mutat Szent Zsigmond magyarországi patrociniumainak vizsgálata is. A ma ismert hat hazai Zsigmond templom közül, egyetlen egy olyat találunk, amely már a 13. században létezett,5 0 míg a többi említése kivétel nélkül Zsigmond király idejéből származik.5 1 Amíg azonban e templomok alapításáról, történetéről alig tudunk valamit, a Zsigmond által védőszentje tiszteletére alapított budai prépostság viszonylag jól dokumentált története jól megvilágítja a Szent Zsigmond hazai kultuszában a 14. század végén bekövetkezett változásokat. A budai várkápolna, s így a Szent Zsigmond prépostság történetével kapcsolatban a 18. századtól kezdve a legkülönbözőbb nézetek láttak napvilágot, melyek mind alapítását, mind titulusát, mind jogi helyzetét, feladatköreit és kiváltságait behatóan elemezték.52 Kumorovitz mérvadó tanulmánya óta pedig fordul elő jónéhány más kódexben, ahol mindig csak a miseimádság szövegével találjuk: pl. EK Cod. Lat. 74 (15. sz.), f. 153v; Cod. Lat. 104 (15. sz.), f. 301r. 47 így pl. a váradi breviárium gyöngyösi kéziratában: Gyöngyös, Ferences Könyvtár Cod. 2. (1456 k.). 48 Ε két kódex egy pálos breviárium 1451-ből (OSzK Clmae 399, f. 386v); illetve egy felvidéki breviárium 1477-ből (OSzK Clmae 132, f. 337v). 49 Vö. Radó Polikárp: Nyomtatott liturgikus könyveink kézírásos bejegyzései. Bp. 1944. 11. 50 A Baranya megyei Kopács templomáról van szó, amely okleveles adatok szerint már 1299-ben megvolt (vö. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp. 1963. 328-329.), ill. ismeretes még egy érdekes Szent László - Szent Zsigmond közös patrociniummal rendelkező pálos kolostor is a Somogy megyei Kisbátén, melyet az 1384. évvel kapcsolatban említenek először, s később átköltöztették a szomszédos Tóidra (vö. Documenta Artis Paulinorum — a továbbiakban: DAP — I. Bp. 1975. 209., ill. DAP III. Bp. 1978. 31-35.). 61 így pl. Niva (1422); Uszfalva (1429), a budai Szt. Zsigmond prépostság, az alább tárgyalandó verőcei templom (1433), illetve néhány évvel Zsigmond halála után Hásság temploma (1446), vö. Mező András: Patrociniumok a középkori Magyarországon. Bp. 2003. 496. 52 Kumorovitz L. Β.: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság i. m. 109.
