Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: „Szent Zsigmondnak ő azt felnevezteté" Luxemburgi Zsigmond és a magyarországi dinasztikus szentkultusz 367

370 TÓTH PÉTER Az ereklye megszerzése után Szent Zsigmond Agaune-ban szokásos májusi ünnepe oktávás nagyünnepként bekerült a cseh egyházi kalendáriumokba, sőt, az ereklye Prágába érkezése (szeptember 27.) is külön ünnepet kapott. Ezzel párhuzamosan pedig új liturgikus szövegek íródtak,1

5

melyek az ünneppel együtt átterjedtek a környező egyházakba is.1

6

Rövid időn belül aztán megjelentek a prágai Zsigmond-ereklye körül történt csodák is,1

7

melyeket a királyi család tovább gazdagított. 1368-ban, Zsigmond király születésekor, Erzsébet vajúdásának fájdalmait azzal próbálta enyhíteni, hogy a templomból áthozatta Szent Zsigmond fejereklyéjét, s azt homlokára tétetve szülte meg gyermekét.18

Nem csoda tehát, ha ilyen előzmények után az 1366. évi helyi zsinat „a csodák nagy sokasága miatt" a szentet Csehország patrónusává tette,1

9

s az sem, hogy a császár harmadik fia a nagy védőszent után a Zsigmond nevet kapta. Zsigmond uralkodása idején folytatta patrónusa tiszteletének népszerűsítését, ami leginkább a Szent Zsigmond ikonográfia változásaiban ragadható meg. A 14. század második felétől már a Szent Zsigmond ábrázolások száma és előfordulása is ugrásszerűen megnövekszik, ám ennél is érdekesebb, hogy az ikonográfia a századforduló tájékán határozottan szakít a szent hagyományos ábrázolási típusaival, s ehelyett Zsigmond király vonásait igyekszik tükrözni. Szent Zsigmond ábrázolásainak alakulása pedig pontosan követi a királyportrék, illetve ezeken keresztül Zsigmond arcvonásainak változásait.20 Egyébként azonban Zsigmond kultuszpártolásáról — annak ellenére, hogy a szakirodalom a 17. század végétől fogva egyértelmű tényként emlegeti: Szent Zsigmond kultuszának legnagyobb támogatója és propagálója Zsigmond volt2

1

— a patrociniumok és ereklyék terjedésén, illetve a freisingi Zsigmond-kultusz részletesebb vizsgálatán2

2

kívül mégis viszonylag kevés konkrét adatot ismerünk. Szent Zsigmond Magyarországon Különösen igaz mindez a magyarországi hagyományokra, amelyekkel ebből a szempontból mindeddig még egyáltalán nem foglakoztak. Néhány érintő-15

így például egy érdekes, talán Károlyhoz is köthető rímes officium: Analecta Hymnica Medii Aevi 28. 187-189. 16 Vö. Czagány Zsuzsa: Corpus Antiphonalium Officii Ecclesiarum Centralis Europae. III/B Praha (Sanctorale, Commune Sanctorum). Bp. 2002. 55-56., ill. Andrzej Rijewski: Zarys kultu liturgicznego sw. Zygmunta w Polsce w okresie przedtrydenckim. In: Roczniki teologiczno-kanoniczne 14. (1967) 113-122. 17

CCH III. 462-169. 18 ASS Mai I (1680) 89F-90A. 19 ASS Mai I (1680) 89B: „Quia cum per miraculorum magnitudinem sit factus patrónus Bohemiae". 20 Kéry Bertalan: Kaiser Sigismund. Ikonographie. Wien-München 1972. 41-68. 21 Vö. pl. ASS Mai I (1680) 89D: „Imperatore Sigismundo cultum Sigismundi credimus vehementer auctum aliisque Bohemiae Patronis aequiparatum.", ill. pl. Folz, R.: Zur Frage der heiligen Könige i. m. 338.: „ein eifriger Propagandist der Verehrung seines Patron" vagy Franz Machilek: Privatfrömmigkeit und Staatsfrömmigkeit. In: Kaiser Karl IV Staatsmann und Mäzen. Ed. Ferdinand Seiht. München 1978. 99. 22 Stephan Randiinger: Die Verehrung des heiligen Sigismund in Freising. In: Wissenschaftliche Festgabe zum zwölfhundertjährigen Jubiläum des heiligen Korbinian. Ed. Joseph Schlecht. München 1924. 350-362.