Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: „Szent Zsigmondnak ő azt felnevezteté" Luxemburgi Zsigmond és a magyarországi dinasztikus szentkultusz 367
368 TÓTH PÉTER miképpen sem történhetett a korábbi szakirodalom által javasolt időpontban, 1424-ben.7 De vajon a pokolbéli „tüzes nyoszolya" és „kádferedő" miatti félelmen kívül mi indíthatta még a királyt arra, hogy székhelyének központjában prépostsági templomot alapítson, s milyen jelentősége volt annak, hogy ezt a templomot éppen védőszentje tiszteletére „nevezteté fel"? Mennyire tekinthető mindez újításnak, illetve mennyiben illeszkedett a patrocinium megválasztása a hazai tradíciókhoz és a Luxemburgiak dinasztikus hagyományaihoz? Ezekre a kérdésekre csak a védőszent, Szent Zsigmond tiszteletének részletes vizsgálata, valamint a Zsigmond által „otthonról" hozott, illetve a szenttel kapcsolatos helyi, magyarországi hagyományok összevetése után lehet választ adni. A következőkben tehát a szent tiszteletének cseh, illetve magyar hagyományait és emlékeit áttekintve, azok összevetése, valamint egy új, eddig publikálatlan oklevél szövegének segítségével megkíséreljük új megvilágításba helyezni a budai Szent Zsigmond templom alapítását, s ezen keresztül mintegy áttékinteni a hazai Zsigmond-kultusz történetét és emlékeit, mindezzel pedig a Zsigmond-kori dinasztikus szentkultusz egy eddig alig ismert aspektusának bemutatására teszünk kísérletet. * * * Szent Zsigmond és tisztelete Az 523-ban családjával együtt vértanúhalált halt Szent Zsigmond burgundi király, Zsigmond király védőszentje, az első nyugati szent uralkodó. Szent Zsigmond annak ellenére, hogy az arianizmussal szemben határozottan az ortodoxia mellé állt, az egyházat támogatta és kolostorokat is alapított, mégsem a hitvalló szent király, hanem a bűnbánó és vértanú uralkodó alakjában tűnik fel. Második felesége intrikáinak engedve ugyanis megölette első házasságából származó fiát, s az efeletti bűnbánat miatt visszavonult és szerzetesi életet kezdett élni. Az utódlás miatt kirobbant frank-burgundi háború során azonban fogságba esett, s a frankok második házasságából való gyermekeivel együtt egy kútba fojtották. Nem sokkal ezután isteni intésre a közelben fekvő, Zsigmond által 515-ben alapított agaune-i Szent Móric kolostor szerzetesei az ereklyéket ünnepélyesen átvitték a kolostor templomába. Két évszázaddal később Zsigmond már mint a lázbetegek, maláriások legnagyobb segítője jelenik meg, a nem sokkal ezután íródott passiója pedig már az agaune-i kolostorban történt csodás gyógyulások végeláthatatlan soráról beszél.8 Valószínűleg éppen e csodáknak köszönhető, hogy a szent a 9-10. században népszerűbbé válik, s a tiszteletére a 7 Minderről 1. Kumorovitz Lajos Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez. Tanulmányok Budapest Miiltjából 15. (1963) 109-149., ill. Végh András: Adatok a budai kisebb Szűz Mária más néven Szent Zsigmond templom alapításának történetéhez. Budapest Régiségei 30. (1999) 25. 8 Passió Sancti Sigismundi regis 10.: „In quo loco tantas virtutes Domini misericordia praestare dignatur" — Monumenta Germaniae Historica Scriptores Rerum Merovingicarum (a továbbiakban: MGH SS Rer. Mer.) II. 339.
