Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Gerics József: Középkori országgyűléseink és az európai jogfejlődés (A római jog hatása Magyarországon) 353
364 GERICS JÓZSEF 1441-ben Pálóczi Simon lovászmester és Guthi Országh Mihály kincstartó fordult levélben Sopronhoz. A király ugyanis kettőjüknek adta Kőszeget és Borsmonostort. Ez utóbbi apátja a kolostor kincstárát és ereklyéit Sopronba menekítette és ottani polgárnál helyezte el. Pálóczi és Guthi Országh ezt írta Sopronnak, illetve soproniaknak: „Nem vagytok ti külföldiek (extranei), hanem ezen országbeliek (de membro huius regni estis)... Nem fogtok hát örülni a mondott monostor kifosztásának". Ezért mindkettő kéri Sopron közreműködését a monostor kincsének és ereklyéinek visszaszerzéséhez. A „külföldiek" és „ezen országbeliek" szembeállításának értelmét kifogástalanul megvilágítja Sáros megye hatóságának 1515. évi jelentése. Eszerint bizonyos útvonalon vámfizetés nélkül közlekedhetett összes portékájával minden kereskedő, „mind a külföldiek, mind pedig az ebben az országban élők is" (tam extranei, quam etiam in hoc regno commorantes). A külföldiekkel az egyik szövegben „az ország membrumából, azaz testéből, területéről valók", a másik forrásban „az ebben az országban élők" vannak szembe állítva. Az extraneive 1 szembeállított két kifejezés és fogalom azonos jelentése kézenfekvőnek tekinthető.29 A településekre vonatkozó membrum regni a Magyarország területén fekvést, az ország területéhez tartozást fejezte ki. Ennek megfelelően magyarázom a király 1466. évi engedélyét, hogy Nezsideri Hanuskó a Nezsider oppidumhan levő tornyát és sessioját akár egyházi, akár világi embernek, „de mégis ezen országunk tagjából valónak" (de membro tamen huius regni nostri) adományozhatja, vagy adhatja el.3 0 1451-ben Hunyadi kormányzó Sopron speciale membrum regni mivoltát érdekes módon a Sopronban való harmincadszedés indoklására alkalmazza: „Nagyon jól tudjátok, hogy ennek a Magyarországnak különleges tagja vagytok, s az ott befolyó harmincadjövedelemnek a királyi kincstárba kell jutnia az ország megtartása és védelme miatt".31 Ugyanerre az érvre hivatkozik 1451-ben Rozgonyi Rajnald székelyispán Sopronnak írván: „Odamentek [területetekre] azok a dicatorok, akiket az ország universitasa, tudniillik az ország főpapjai, bárói és nemesei küldtek ki és választottak meg a dica beszedésére (...) Engedjétek, hogy tőletek kitől-kitől a dicat beszedjék (...) Jól tudjátok ugyanis, hogy ti is membrum huius regni vagytok, s ezért szabad veletek szemben így eljárni".32 Megítélésem szerint a vámszedés és a rovásadó honvédelmi szempontú indoklásánál kiemelten földrajzi jelentése van Sopron hangoztatott membrum regni minőségének, az országban lévő voltának. Különös fontossága van annak, hogy Rozgonyi székelyispán nem említi a dicat beszedető országgyűlés (uniuersitas) résztvevőiként sem a városokat, sem lakóikat. Ezt a dicat az országgyűlésen együttlévő nemesség a fizetést teljesítő városok beleegyezése, vagy megajánlása nélkül rendelte el. 29 1441: Sopron várraegye története. Oklevéltár I—II. Szerk. Nagy Imre. Sopron 1889-1891. II. 308-309.; 1515: Eperjes 433. (1140. sz.). 30 Sopron 1/5. 253. (303. sz.). 31 Sopron 1/3. 340. (400. sz.). 32 Sopron 1/3. 331. (389. sz.).
