Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Gerics József: Középkori országgyűléseink és az európai jogfejlődés (A római jog hatása Magyarországon) 353

Gerics József: KÖZÉPKORI ORSZÁGGYŰLÉSEINK ÉS AZ EURÓPAI JOGFEJLŐDÉS (A római jog hatása Magyarországon) A római jognak a középkori magyarországi művelődésre gyakorolt hatása­it vizsgálva ismertem fel a korai rendiségre kifejtett erőteljes befolyását.1 Ez már a 13. században kimutatható. Amikor gestájában Kézai Simon a nobilitasszed szembeállított ignobili­tasról (servitusról) ír, ez utóbbi eredetének magyarázatánál megállapítható: a hadfelkeléstől való távolmaradás rabszolgaként történő eladással való bünteté­sének mintája római jogi előírás (Gaius, Inst. I. 160.) volt, vagyis a jogállás ked­vezőtlen változása. Adott rendhez tartozás szintén jogállás, ezért irányult fi­gyelmem magára a rendiségre, mint a középkori jogélet és politika egyik köz­ponti jelenségére. A minél szélesebb körű kitekintésre és a hazai fejlődés európai beágya­zottságának átlátására törekedve, az egyes társadalmak intézményeinek szak­irodalmát a számomra lehető mélységben és pontossággal igyekeztem megis­merni. A kezdő mozzanatot az alapokat megvető 19. századi kutatások megálla­pításai adták. Belőlük fejlődött tovább a 20. század bontakozó szakirodalma. A kutatás nagyjában általános megítélése szerint a rendek a középkori társadalomnak olyan kategóriái voltak, amelyeket egymástól az élvezett jogok és a viselt terhek rendenkénti különbsége határolt és választott el. A szakirodalom a rendekre vonatkozó felfogását mindenek előtt a rendi gyűlések megítélésének és osztályozásának szempontjából fejtette ki. A rendi gyűlések európai kategorizálása tekintetében a francia L. Cadier insztitucio­nalista rendszere, az ezt bíráló belga Lousse és az utóbbira támaszkodó olasz Marongiu korporatizmusa mutatja felfogásunk szerint az egyetemes szakiroda­lom fő vonalát. Rajtuk kívül az osztrák Mitterauer eredményei mellőzhetetle­nek. Definícióik egymással gyakran fő kérdésekben vitáznak, amint be is fogom mutatni. Am a vitaellenfelek feltétlenül megegyeznek abban, hogy a rendi kivált­ságok lényege a politikai jogosultság. Ezt alapvetésnek tekinti mindegyikük. Cadier 1888-ban fejtette ki a franciaországi Béarn tartomány gyűlésére vonatkozóan definícióját. Ez egész Európára szólóan befolyásolta a rendi gyűlé­sek szakirodalmát. 1 Gerics József·. A korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp. 1987.

Next

/
Oldalképek
Tartalom