Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Anonymus Itáliában? 335

ANONYMUS ITÁLIÁBAN? 351 volt annyi ereje, hogy a vérszerződésben javasoltakat a valóságba át tudja ültetni. 1222-ben, meglehet, még emlékeztek a névtelen krónikás pontjaira, de a pillanatnyi hatalmi viszonyoknak megfelelően a törvénycikkelyeket olyannyira a királyi hatalom rovására sikerült megszövegezni, hogy a későbbiekben tényleges érvényesítésük nem kis nehézségbe ütközött, illetve nem is történt meg. Végezetül hangsúlyozni kell, hogy a névtelen krónikás francia tájékozódását az előbb leírtak nem befolyásolják. A korábbi kutatás a lehetséges franciaföldi forrásokat, műveket sokoldalúan feltárta és valószínűsítette. Az érdekes inkább az, hogy miközben Stephanus Tornacensisnek a magyar királyhoz, III. Bélához írott levele is ránk maradt, addig Anonymus művében egyetlen ponton sem árul el érdeklődést a francia területek iránt, sőt, mint láttuk a Mont Cenis esetében, az itáliai határtól kezdve mutatja ki tájékozottságát. Ha feltételezzük, hogy a Névtelen megtette a Balkánon Konstantinápolyig vezető utat, még inkább feltehetjük, hogy Itália földjét is érintette lábával, s egyúttal az itáliai szellemi élet is maradandó hatással volt rá. Összefoglalás Végeredményében úgy látjuk, hogy a névtelen krónikás művének fennmaradt másolati példányát jellemző sajátosságok, a szerző földrajzi ismeretei, valamint az észak-itáliai évkönyv jellegű krónikákkal fennálló szerkesztési hasonlóságok egyértelműen arra vallanak: a szerző szellemi tájékozódásában Itália a korábban valószínűsítettnél sokkal jelentősebb szerepet játszott, s a mű jó néhány eddig nem értelmezett homályos pontjára magyarázattal tud szolgálni. A címben jelzett kérdés a dolgozat végén is kérdés marad, de talán a kérdőjel valamivel kisebb lett.