Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Anonymus Itáliában? 335
346 VESZPRÉMY LÁSZLÓ erős ellentétben áll. Problémát a névtelen szerző csak a Romanival kapcsolatban lát, akik az ismert módon a német területek felé (in terram Theotenicorum) menekülnek el, s most is „legelnek az ország javaiból".45 Ez utóbbi megjegyzését azonban nem részletezi, s ezzel mindmáig találgatásra ösztönzi olvasóit. Ebben a vonatkozásban egyébként nem zárnánk ki teljességgel a római egyházra való esetleges utalás lehetőségét. Zára (ma: Zadar, Horvátország) elfoglalása 1202-ben a keresztes hadak által, vagy éppen a somogyvári apáti szék betöltése körüli vita 1204-ben, sok egyéb mellett, kellő alapot kínálhatott a fenti megjegyzéshez.46 A korabeli krónikák alapján úgy tűnik, hogy a hadjáratok ábrázolása és szervezése inkább azt a nézetet támogatja, amely szerint a szerző alapvetően a központi hatalom, a királyi udvar szemszögéből nézve vetette pergamenre az eseményeket. Olyan királyi udvart mutat be, amely ura az eseményeknek, s azok ellenőrzését szilárdan a kezében tartja, s amellyel, rögzített feltételek mellett, a főurak is készek az együttműködésre. Mindezt a magyar főurak az 1210-es években már némiképpen másképpen láttatták volna. Ebben a vonatkozásban a geszta feltételezett ,gesta regum" és ,£esta nobilium" szemlélete és rétege között nem lehet komoly ellentétet felfedezni, még ha hihető is, hogy a mű, befejezése előtt, inkább a nemesek honfoglalási birtokszerzéseinek leírásai terén bővülhetett. A szerző jogi szemlélete Anonymus sokat emlegetett jogi szemlélete is a városi történetírás jogi végzettségű jegyzőitől származhat. Erre vonatkozóan Gerics József tett, viszonylag csekély figyelemre méltatott megjegyzést, amikor a hét fejedelmi személy esküvésének mintáját a 12. század második felének, egyébként császárellenes, lombard ligájában vélte megtalálni. A lombard városok között a kölcsönös eskü minden kétséget kizáróan alapja lett a városok univerzitásának.4 7 A városi kommunák esküvésen alapuló működésének példáit a 12. század eleje óta Európa-szerte tapasztalhatta a szerző, az észak-itáliai példa azonban szervezettségénél és jelentőségénél fogva is kiérdemelhette figyelmét.4 8 A jogi indíttatású írásbeliség hatására már azért sem hiábavaló utalni, mivel a magyar mű belpolitikai mondanivalóját kétségkívül a birtokjogi, illetve a királyi hatalom és nemesség viszonyát érintő közjogi vonatkozásai adják. A kettő persze szorosan össze is kapcsolódik, hiszen együttes szereplésük határozottan arra utal, hogy a korábban a királyi hatalom megfellebbezhetetlen túlsú-45 SRH I. 46. 46 Utoljára Győry János gyűjtötte csokorba e nézet érveit, 1. Győry J.: Gesta regum i. m. 22-36. További egyházpolitikai feszültségekre 1. Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok és az esztergomi érsek joghatósága az Árpád-korban. Egyháztörténeti Szemle 5. (2004) 53-57. 47 Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp. 1987. 251., vö. Gina Fasoli: La Lega Lombarda - Antecedents formazione, struttura. In: Probleme des 12. Jahrhunderts. (Vorträge und Forschungen. Bd. 12.). Stuttgart 1967. 143-160. 48 Vö. Joachim Deeters: Die Kölner coniuratio von 1112. In: Kö1-, Reich und Europa. (Mitteilungen aus dem Stadtarchiv von Köln). 60. Heft. Köln 1971. 125-144.
