Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
SZENT LÁSZLÓ ÉS SZENT ISTVÁN GALLUS ANONYMUS GESZTÁJÁBAN 325 Zakrzewski,16 3 aki Boleszló jellemzésében kritika nélkül használta fel Gallus Anonymus leírását, vagy a jelentős jogtörténeti munkákat alkotó Jan Adamus, aki a „hű emlékezet" által megőrzött történeti információk irodalmi-retorikai kiteljesedését látta az idézett passzusokban.'64 Ambrozy Bogucki már igazgatástörténeti eredményekre is jutott a Geszta alapján,16 5 Ryszard Gansiniec pedig a Gallus számára példaként szolgáló francia királyi udvarral azonosította az idézett passzusokat.166 Azonban a kutatás döntő hányada Gallus Anonymus előadásának gyengeségére vagy hiányaira szokott figyelmeztetni,16 ' vagy éppen legendaszerű, mesés elemeit hangsúlyozza,16 8 illetve a keresztény uralkodók számára előírt általános normáknak tekinti a Gesztában előadottakat,16 9 általában azonban hallgatással szokták megkerülni a kérdés vizsgálatát.1 '0 Ugyancsak eltérő véleményeket olvashatunk a tekintetben, honnan származik Gallus Anonymus leírása Boleszló uralmáról. A Geszta első könyvéről alapos összefoglalót írt Tadeusz Grudziiíski, bár alapvetően szájhagyományra épülő legendának tekintette a leírást,171 egyes részleteiben Karoling-hagyomány, nevezetesen Einhard Vita Caroli Masnijának hatását vélte felfedezni.1'2 Ezzel szemben Teodor Tyc (egyébként elszigetelten maradt) véleménye szerint a Boleszló uralmáról szóló forrása Szent Adalbert elveszett passiója lehetett, mely — szerinte — nem csak a gnieznói találkozó pontos eseménytörténetét tartalmazhatta, hanem egy quasi Vita Boleslaui regis formájában az első Piast-király történetét is megőrizhette.1' 5 A Geszta idézett részeinek vizsgálatában a továbblépéshez elöljáróban mindenképpen a következőket szükséges megjegyezni. Nem valószínű, hogy Gallus Anonymus Bátor Boleszló politikai arcéléről írott összefoglalója a 11. századból fennmaradt forrásokból merített volna. A szóba jöhető kútfők közül Thietmar krónikája őrizte meg a legtöbb információt a lengyel királyról, azonban — úgy véljük — Gallus Anonymus nem sok jóra számíthatott volna a krakkói udvarban, ha az egyébként feltehetően számára 163 Stanislaw Zakrzewski·. Bolestaw Chrobry Wielki. Lwów 1925. 358-360., 1. még a könyvről írt recenziót Bernhard Stasiewski: Die Anfänge der Regierung Bolestaw Chrobrys. Zeitschrift für Osteuropäische Geschichte 9. (1935) 572-604. 164 Jan Adamus·. Ο monarchii Gallowej. Warszawa 1952. 132. 165 Ambrozy Bogucki: The Administrative Structure of Poland in the Eleventh and Twelfth Century. Acta Poloniae Historica 72. (1995) 5-32. (különösen: 28-29.). 166 Ryszard Gansiniec·. Nagrobek Bolestawa Wielkiego. Przegl^d Zachodni 7. (1951) 7-8., 359-537. (különösen: 461. ). 167 Hoensch, J. K.\ Geschichte Polens i. m. 21.; Jerzy Strzelczyk: The Firts Two Historical Piasts. Opinions and Interpretations. Questiones Medii Aevi Novae. Vol. 5. Warszawa 2000. 111. Különösen kritikusan nyilatkozott e tekintetben Plezia, Ai.: Krónika Galla i. m. 199. 168 Jerzy Strzelczyk: Bolestaw Chrobry. Poznan 1999. 213-226. 169 Kürbis, Β.: Wizerunki i. m. 204. 1.0 Pl. Andrzej Feliks Grabski: Boleslaw Chrobry. Zarys dziejów politycznych i wojskowych. Warszawa 1964. 1.1 Tadeusz Grudzinski: Ze studiów nad kronikq Galla. Rozbiór krytyczny pierwszej ksiçgi. Zapiski Towarzystwa Naukowego w Toruniu 17. (1951) z. 3-4. 69-113., 20. (1954) 29-100., 23. (1957) 1-58. (különösen [1957] 56.). 1.2 Uo. (1957) 11. 173 Teodor Tyc: Ζ dziejów kultury w Polsce sredniowiecznej. Poznan 1924. 103.
