Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291

304 BAGI DÁNIEL Anonymus szövegét alapul véve) ennek a passiónak sokkal inkább III. Ottóról és Bátor Boleszlóról kellett volna szólnia, mint a néhai prágai püspökről. Gal­lus Anonymus gesztája — ellentétben Adalbert mind a 11., mind a 12. század elején nyilvánvalóan erős kultúszától (amire bizonyíték III. Boleszló zarándok­útja utáni húsvéti miséje is) — teljesen háttérbe szorítja a vértanút, és helyette az első lengyel királyt és III. Ottót helyezi előtérbe.62 A csak a gnieznói találkozó kapcsán említett Szent Móric kivételével tehát Adalbertet, Lőrincet és Máriát egy jellegzetesség köti össze a gesztában: mind­hárman uralkodóknak nyújtanak segítséget a harcban. A szenteknek e funkció­ja nem ismeretlen a korabeli irodalomban,6 3 sőt — Frantisek Graus tipológiája alapján —jól látható, hogy e szerepükben Adalbert és Lőrinc más megjelenési formát vesznek fel: Adalbert személyesen űzi el a pogányokat, míg Lőrinc és Mária esetében már az is elegendő a győzelemhez, hogy a csata a szent neve napján folyt le.64 Ezzel szemben másképp, és sokkal erősebben tetten érhető Szent Egyed hatása a Geszta egészén. Már az első könyv epilógusához írott versből kiderül, hogy Szent Egyed nem lehetett közömbös sem a gesztaíró, sem a mű megrende­lője számára, hiszen a fejedelem megszületését is a néhai Saint-Gilles-i apát közbenjárásának tulajdonította: „Boleszló, jó fejedelem, születése isteni kegye­lem. Szent Egyednek könyörgése oka élte kezdetének. És ha Isten úgy akarja, meg kedvetek is így tartja, elmondjuk most tinéktek, hogy is volt e történet".6 5 A történet, amelyet az epilógus további részein kívül a szerző még egyszer fontosnak tartott megjegyezni az első könyv utolsó fejezeteiben is, a következő: Ulászló Herman és felesége, Judit már régóta vágytak gyermekáldásra. Mivel elkerülte őket a fiúáldás, egy bizonyos Franco püspök (Poloniensis episcopus) tanácsára, aki felvilágosította őket Szent Egyed létezéséről, aranyból készíttet­tek egy gyermekformájú szobrot, és azt más értékes ajándékokkal együtt el­küldték Saint-Gilles-be, Szent Egyed közbenjárását kérve a gyermekáldás érde­kében. A szerzetesek három napig tartó folyamatos könyörgése végre meghall­gattatásra talált, és, Gallus Anonymus információi szerint, mire a követség ha­zaért, Judit már várandós volt a jövendő fejedelemmel.66 Nem kevésbé fontos szerephez jut Szent Egyed a Geszta befejezésekor: a bűnbánó Boleszló nála nyer bűnbocsánatot Somogyváron.6 7 62 Bagi D.\ Remény a királyságra i. m. 359-361. 63 Frantisek Graus: Der Heilige als Schlachtenhelfer. Zur Nationalisierung einer Wunder­erzählung in der mittelalterlichen Chronistik. In: Festschrift für Helmut Beumann zum 65. Ge­burtstag. Hrsg. Klaus-Urlich Jäschke, Reinhard Wenskus. Sigmaringen 1977. 331. Adalberttel kap­csolatban 1. még Brygida Kürbis: Wizerunki Piastów w opiniach dziejopisarskich. In: Piastowie w dziejach Polski. Zbiór artykulów ζ okazji trzechsetnej rocznicy wygasniçcia dynastii Piastów. Red. Roman Heck. Wroctaw-Warszawa 1975. 207. 64 Graus, F.·. Der Heilige als Schlachtenhelfer i. m. 336-337. 65 Gallus I. Epylogus: „Bolezlauus dux inclitus, Dei dono progenitus, hic per preces Egedii, sumpsit causam exordii. Qualiter istud fuerit, si deus hoc annuerit, possumus vobis dicere, si placeat addiscere." — id. kiadás 5. 66 Uo., I. Epylogus: „Transeuntes Burgundiam remearunt Poloniam. Ergo gravem inveniunt Ducissam, quando veniunt." — id. kiadás 5. 67 Uo., III. c. 25. (id. kiadás 158-159.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom