Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
302 BAGI DÁNIEL jellemzés — mely Lászlót, már halála után, kegyessége és jó termést hozó képessége, valamint testalkata szempontjából ítélte meg — magyarországi forrásból származhatott, és — ahogy ezt történetírásunk megállapította — jó példáját adja a Kálmán udvarában kialakított újszerű László-képnek. Mint legutóbb Veszprémy László is ráirányította a figyelmet, László Kálmán-kori negligálása már-már István szentségét veszélyeztethette volna, így az udvari propagandában az egyébként legitimista Kálmán-kori felfogásban nem Salamon kapott helyet, hanem László.4 9 Azonban a magyar király kétféle politikai megítélésén kívül még valami összeköti személyét a Gesztával: Szent Egyed közép-európai kultusza. A szent gesztabeli szereplésének megfelelő értékelését bonyolultabbá teszi az a tény, hogy a Gesztában rajta kívül még Szűz Mária, valamint három szent férfiú is helyet kapott: Adalbert, Lőrinc és Móric. így megkerülhetetlen, hogy a jelen munkában az öt szent alakjával is foglalkozzunk.5 0 A vizsgálat szempontjául a szenteknek a Gesztában betöltött funkcióját kívánjuk alkalmazni. Ha mennyiségi szempontból közelítünk a műben helyet kapott szentekhez, kétségtelenül Szent Adalbertet kell első helyre tennünk. Adalbert a Geszta következő helyein jut szerephez: az 1000. évi gnieznói találkozó kapcsán,5 1 a 11. századi pogánylázadás okán, amikor a csehek elrabolták Gnieznóban őrzött relikviáit és Prágába vitték.5 2 A Geszta fenntartott még egy adatot ugyanebből az időszakból. Itt Adalbert nem saját jogon, hanem Gaudentius testvéreként szerepel.5 3 Megjelenik továbbá III. Boleszló (illetve Ulászló Herman) hadi tettei bemutatása során egy a pomeránok által ostromolt, közelebbről meg nem nevezett vár védelmével összefüggésben. Itt a vértanú püspök fehér lovon érkező alakként karddal űzi a pomeránokat.54 Szent Adalbert utolsó említése a mű végén olvasható, III. Boleszló magyarországi zarándokútja befejeztével a fejedelem az ő sírjánál kívánta megtartatni a húsvéti misét.55 Adalbert mellett Szent Lőrinc a második legtöbbet említett szent. A gesztában kifejtett tevékenysége és szerepe egyetlen téma, a pomeránok és III. Boleszló háborúskodása köré csoportosítható. így a harmadik könyv tartalmi összefoglalóját adó epilógusban találkozunk első említésével,56 majd rögtön ugyanennek a könyv-49 Veszprémy L.: Megjegyzések i. m. 331. 50 Egyfajta — nézetünk szerint nem helyes — tipologizálást kínál Terezia Dunin-Wasowicz: St. Gilles et la Pologne aux XIe et XIIe siècles. Annales du raidi 82. (1970) 134. E szerint Szent Egyed a kiválasztottakat képviseli, Lőrinc a harcolókat testesíti meg, míg Adalbert a tömegeket, Szűz Mária és Szent Móric megemlítése teljes mértékben hiányzik. 51 Gallus I. c. 6. (id. kiadás 12.). 52 Uo I. c. 19.: „Eo tempore Bohemi Gneznen et Poznan destruxerunt, santique corpus Adalberti abstuerunt." — id. kiadás 42-43. 53 Uo. I., c. 19: „quia Gaudentius, Sancti Adalbert! fráter et successor"— id. kiadás 42-43. 54 Uo II. 6.: „Apparuit namque quidam super album equum Poraeranis armatus, qui gladio eos extracto territabat..."— id. kiadás 73-74. 55 Uo III. 25.: „sed ad sepuchrum Sancti Adalberti. Pascha Domini celebraturus, cum eodem peregrinationis proposito perduravit" — id. kiadás 158. 56 Uo. III. Epilógus: „In hiis ergo collaudemus Deum et Laurencium..." - id. kiadás 125.
