Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG 29 tikai felmérés Jugoszláviában évi 8400, Magyarországon 6000 márkát igényel, a berlini központi Volksgrundbuch évi költsége 3000 márka.83 A német Külügyi Hivatal a Deutscher Schutzbund tervezett Volksgrundbuch-akciójáról kikérte a belgrádi, illetve budapesti német követ véleményét. Ezek egybehangzóan szerfelett aggályosnak ítélték az akciót és ellenezték megvalósítását. Elsőnek a belgrádi német követ, Olshausen fejtette ki véleményét 1927. február 17-én. Eszerint elképzelhetetlen, hogy a statisztikai adatfelvételt titokban lehessen lebonyolítani. A Deutscher Schutzbund akcióját a jugoszláv belügyekbe való beavatkozásnak, sőt kémkedésnek minősíthetik, s ennek a jugoszláviai német kisebbség csak kárát vallhatja. Nem a német birodalomból történő titkos finanszírozás, amelyhez ez a statisztikai felmérés a korábbinál megbízhatóbb alapot kíván nyújtani, a döntő a német kisebbség fennmaradása, megerősödése, fejlődése szempontjából, hanem az, hogy a német kormány jó viszonyt tud-e kialakítani a jugoszláv kormánnyal, amelynek magatartásától függ a német kisebbség helyzetének kedvezőbb alakulása.84 Két nappal később, február 19-én a budapesti német követ, Hans Schoen, hasonló aggályainak adott kifejezést, megemlítve, hogy a magyarországi német kisebbség volksdeutsch irányzatának vezetői maguk is „megvalósíthatatlannak és károsnak" tartják ebben a formában az akciót.85 A budapesti német követség egyik munkatársának, Levetzownak ugyanezen a napon kelt, Loeschhöz intézett levele bővebben kifejti, hogy Bleyer és Gündisch, akik eddig maguk is egyetértettek egy sajátnépi (eigenvölkisch) statisztikai felvétel szükségességével, s hozzá is láttak már ilyen természetű adatgyűjtés megszervezéséhez, miért helytelenítik a Deutscher Schutzbund tervezett akcióját. Azért, mert a külföldi irányítás aligha elkerülhető lelepleződése olyan reakciót válthat ki a magyar kormány részéről, amely megsemmisítő lehet a volksdeutsch irányzatra. Egy Budapesten felállítandó külföldi központ, az országgyűlési választásokkor játszott ellenőri szerepe miatt különösen ellenszenvessé vált Kügler vezetésével, s az elmagyarosodott községek németbirodalmi ifjúsági adatgyűjtő csoportok általi tervszerű és rendszeres felmérése a jelenlegi politikai körülmények közt nem vállalható; be kellene érni a magyarországi volksdeutsch bizalmi embereknek a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület keretében megkezdett adatgyűjtésével; egy az asszimilálódott községek adataira is számottartó Volksgrundbuch létrehozásának Magyarországon még nem értek meg a feltételei.86 Bleyer és Gündisch váratlan ellenkezése leszerelésére Loesch Budapestre küldte közvetlen munkatársát Walter Kolbét, akinek 1927. március 3-áról 4-ére virradó éjjel Bleyer lakásán folytatott megbeszélése során sikerült is meggyőznie a két magyarországi volksdeutsch vezetőt arról, hogy a Volksgrundbuch-akcióba való bekapcsolódásuk nélkülözhetetlen a magyarországi önálló német gazdasági szervezkedés általuk annyira óhajtott kibontakoztatásához, s így érdemes félretenniük a szerinte túlzott, és jórészt félreértésen alapuló aggályokat. A Deutscher 83 Uo. Loesch és Wrangel (Deutscher Schutzbund) levele Freytaghoz (a Kulturális Osztály vezetője a Külügyi Hivatalban). Berlin, 1927. január 28. K655482. 84 Uo. Olshausen jelentése. Belgrád, 1927. február 17. K655568. 85 Uo. Schoen jelentése. Budapest 1927. február 19. K655533. 86 Uo. Levetzow levele Loeschhöz. Budapest 1927. februárl9. K655535.
