Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG 27 sok életkorára, vallására, a születések és halálesetek számára, a családok átlagos gyermekszámára, nemzetiségenként. A népbetegségekre, a himlő elleni oltásra; az iskolaviszonyokra (az iskola fajtája, az osztályok száma, a tanítók és a tanulók száma, a tanítási nyelv, a tanulók egészségi viszonyai), a községbeli egyesületek nevére, fajtájára, különleges feladatkörére, tagjai számára; a lakosság foglalkozási megoszlására (mezőgazdaság, ipar és egyéb), a mezőgazdasági birtok nagyságára (7 holdig, 20 holdig, 20 hold felett, s összesen), a föld évi átlagtermésére, terményfaj iánként; az állatállományra, fajtánként; a takarékpénztárakra, szövetkezetek fajtáira (nevük, tagjaik száma, befektetett tőkéjük), az agráripari, ipari, kereskedelmi vállalatokra (befektetett tőke, munkások és alkalmazottak száma, évi termelés, fő bevásárló-és piacterületeik); az átlagos bérviszonyokra, a szociálpolitikai berendezkedésre, s végül a község rövid településtörténetére is.7b A teljesen vagy részben német lakosságú, illetve kisebb vagy nagyobb mértékben már asszimilálódott helységek kataszterbe vett adatai megyei, majd országos összesítésben állnának egyrészt az országbeli német népcsoport volksdeutsch irányzatú vezetői rendelkezésére, másrészt a kitöltendő országos törzslapok'9 mellett ezek is bekerülnének a Deutscher Schutzbund berlini székházában felállítandó központi nyilvántartásba, amely „Volksgrundbuch" elnevezéssel a határokon túl élő, külföldön honos németség egész népi állományának katasztere lehetne, s rendelkezésére állna a külföldi német népcsoportokkal kapcsolatban folytatandó német birodalmi politikának. A Volksgrundbuch-akció, mint a memorandum hangsúlyozza, szem előtt tartja mind az egyes népcsoportok, mind a német birodalom érdekeit, de leszögezi, hogy a birodalom érdekeivel szemben a népcsoport-érdekek alárendeltek kell hogy legyenek. Rámutat arra is, hogy nemcsak állományfelvételről (Bestandaufnahme) van szó, hanem a német népcsoportok gazdasági teljesítőképessége (Leistungsfähigkeit) felvételéről is, amely immár nem karitatív segélyezés alapjául kíván szolgálni, hanem olyan tőkebefektetések alapjául, amelyek a külföldi német népcsoportokat gazdaságilag képessé teszik nemcsak arra, hogy megálljanak a maguk lábán, hanem hogy bekapcsolódhassanak — mégpedig a német birodalom igényeinek megfelelően — az össznémetség gazdasági vérkeringésébe, mindenekelőtt az „Innereuropává" átkeresztelt régi Mitteleuropa koncepció keretében. Kifejti továbbá a memorandum, hogy a Volksgrundbuchnak mindig naprakész adatokkal rendelkező nyilvántartásnak kell lennie, ezért az egyszeri alapfelvételen túl folyamatosan gondoskodni kell anyagának kiegészítéséről, amely minden ország német népcsoportja részéről legalább félévenkénti rendszeres jelentések, künutatások révén lenne biztosítható. Végül arra is kitér a memorandum, hogy a Volksgrundbuch jelentősége akkor válik majd teljessé, ha idővel személyi kataszterrel is kiegészül: óriási lélektani hatással lesz a külföldön élő minden egyes németre, hogy őróla a német birodalomban személy szerint is tudnak, anyagi és kulturális érdekeit személy szerint is védik. A községenkénti adatfelvételnél minden országban az ottani németség volksdeutsch irányzatának helybeli bizalmi embereire számítottak. Mind Jugoszláviában, mind Magyarországon problémát okozott azonban, hogy az olyan községekben, melyek német lakossága már jelentősen asszimilálódott, a volksdeutsch 7b Uo. Kérc'őív-minta (a lengyelországi németség viszonyaira kidolgozva) K655803. 79 Uo. Törzslap-minta (a jugoszláviai németség számára kidolgozva) K655493.
