Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG 25 metségért — elnökét, a diplomáciai múlttal is rendelkező egykori ellentengernagyot, Paul Hintzét.) Közeledvén a végül is 1926 decemberére kitűzött új országgyűlési választások, időszerűvé vált a bleyeri irányzat parlamenti képviselethez juttatása, amit a Deutscher Schutzbund következetesen sürgetett. Az az elképzelés, hogy a többi német népcsoporthoz hasonlóan a magyarországi is önálló nemzeti pártként juthasson képviselethez, a magyar kormány ellenállásába ütközött. A német kormány — úgy gondolván, hogy annak előnyei lehetnek — végül is akceptálta azt a magyar kívánságot, hogy a németség a kormánypárton belül valósítsa meg érdekeinek politikai képviseletét. A berlini Külügyi Hivatalt meglepte azonban Bleyer azon kérelme, hogy választási költségeit németbirodalmi forrásból fedezzék. A Külügyi Hivatal ezt politikailag nem tartotta vállalhatónak, ám elutasító határozatát megváltoztatta az európai német kisebbségek jogi tanácsadójának, Brunsnak közbelépésére. Bethlen gyanújának adott kifejezést Bleyerrel szemben a választási propagandájának külső finanszírozásával kapcsolatban, s a mellette korteskedők magatartását kifogásolva a Németországból történő ösztöndíj-juttatások megszüntetését követelte, nagyon nemkívánatosnak tartva a hazai népinémet mozgalom „ifjú agitátor-gárdájának" ily módon való kiképzését.72 (Az eset precedens-értékű lett: Bleyer a következő, 1931. június végi országgyűlési választásokon is németországi pénztámogatást vehetett igénybe, nyugtát adva átvételéről a budapesti német követségnek.)7 3 A „Volksgrundbuch"-akció (1927) Közben Loesch újabb olyan feladatot keresett a Deutscher Schutzbund számára, amellyel ismét tanúsíthatja azonnali felismerését annak, hogy az — adottságainak megfelelően — mivel szolgálhatja igazán és leghatékonyabban a német birodalom revíziós külpolitikájának célkitűzéseit, az általa összefogott és célratörően mozgósítható szervezetek tevékenységével, amit a Schutzbund kitűnő szakember-gárdája nagy hozzáértéssel és buzgalommal tervez és szervez meg. Azonnal megteszik az előkészületeket ahhoz, hogy egy nagyszabású akcióval bekapcsolódjanak a Stresemann külügyminiszter által kidolgozott Kelet-politika (Ostpolitik) támogatásába, amit az azzal kapcsolatban 1926-ban a keleti és délkeleti németség gazdasági megerősítésére — és politikai megszervezésére, befolyásolására — elfogadott pénzügyi tervezet alapoz meg.74 A Deutscher Schutzbund ösztönzésére egyes keleti, délkeleti országokban már 1926-ban megindultak bizonyos statisztikai felmérések az ott élő németség volksdeutsch irányzatai részéről a fontosabb német településterületek vonatkozásában, azzal a céllal, hogy arra alapozva tehessék meg igénybejelentésüket a né-11 Tilkovszky Lóránt: Németország és a magyar nemzetiségpolitika (1924-1929). Történelmi Szemle, 1980. 1. sz. 66-71. 73 Vonatkozó iratanyaga: PAAA, Geheimakten 1920-1936. Pol. 6. 78/3. - Vö. Tilkovszky L.: A magyarországi német mozgalom válságának kibontakozása (1930-1932). Somogy-Megyei Levéltári Évkönyv 10. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1979. 427^428. 74 Tilkovszky Lóránt: „Aktion Volksgrundbuch". A Deutscher Schutzbund illegális akciója 1927-ben. Somogy-Megyei Levéltári Évkönyv 19. Kaposvár, 1988. 299-308. - Az egész akció irat-, anyaga: PAAA, Abt. VI. Kult. ) Deutscher Schutzbund. Bd. 5-6. Az ide tartozó akták a továbbiakban: Uo. és K-val kezdődő folio.
