Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az ifjabb király országa 231

AZ IFJABB KIRÁLY ORSZÁGA 243 István ebben az országrészben tehát épp úgy feljogosítva érezte magát bir­tokadományozásra vagy kiváltságok osztogatására, mint ahogy Erdélyben,< J " s még a terület királyi egyházainak kegyuraságát is a magának tudta, ahogy azt a jászói prépostság esetében ki is jelenti egy alkalommal/1 mely egyház birtokügyeiben ezért saját belátása szerint hozott intézkedéseket.0 2 A jelenség magyarázataként gondolhatnánk talán arra, hogy István valójá­ban csak igényelte magának a joghatóságot ezen az Erdéllyel szomszédos hatal­mas területen, s rendelkezéseinek semmiféle tényleges következményei nem vol­tak, ám ennek ellene mond, hogy az országrész lakói maguk is Istvánt tekintették uruknak. Káta nembéli Gábor, mielőtt megegyezésre jutott volna rokonával, Ist­ván jelenléte elé idézte (ad nostram citasset presenciam) unokaöccsét, azaz a her­ceg bíróságát tartotta illetékesnek ügyében.'"' Echy ispán maga kérte Istvánt ado­mánya megtételére,94 miként szepesi Miklós fia Ian is,95 s a sátoraljaújhelyi hos­pesek szintén maguk fordultak Istvánhoz szabadságaik írásba foglalása érdeké­ben.'' A legszembetűnőbb ebből a szempontból mégis az Abaúj megyei Sziná" vendégtelepeseinek (hospites nostri de Scynna) eljárása, akik István elé járulva azt kérték a hercegtől {ad nostram accedentes presenciam a nobis humiliter pe­cierunt), hogy apja oklevelét egy fold számukra történt adományozásáról98 erősít­se meg (nostro dignaremurprivilegio confirmare) nekik, amit István meg is tett." Ami történt, az végső soron nem ellenkezett homlokegyenest az ország meg­osztásnak a 13. század közepén már hagyományosnak mondható formáival. Az ugyanis gyakorta előfordult a korábbiakban, hogy a területi hatalomban részesí­tett herceg nem csak abban a tartományban jutott hatalomhoz, amely feltűnik cí­mei között, hanem néhány szomszédos megyét is megkapott ráadásként. A ké­sőbbi II. András hercegi hatalma Szlavónia (és Horvátország) mellett alighanem Zala megyére is kiterjedt, legalábbis erre látszik utalni az a feltűnő jelenség, hogy bátyja, Imre király kiváltságleveleinek méltóságsoraiban csak abban a két idő­szakban találkozunk zalai ispánokkal,""' amikor András ausztriai száműzetésben, illetve Imre fogságában volt.10 1 IV Béla öccse, Kálmán, amikor Halicsban mint ki­rály uralkodott, bizonyíthatóan joghatóságot gyakorolt Szepes és Újvár megyékben is,1 "" Szlavónia hercegeként pedig a maga , jobbágy"-ának — azaz a későbbiekben ál­talánossá váló kifejezéssel élve: bárójának — mondta a somogyi és a zalai,10 3 továbbá 90 1261: UGDS I. 85-86. 81 1261: CD IV/3. 51. 1261: CD IV/3. 51-52.; 1262: uo. 77-78. 93 1261: Zichy I. 11. "" 1261: ÁÚO III. 4. 1261: CD V/l. 163. M 1261: EFHU III/2. 52. "' Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 148-149. "" 1255: CDES II. 323. w 1261: ÁÚO XI. 505-506. 100 1199: HO V 4., CDCr II. 339., UB I. 36., CDCr II. 355., ill. 1203: CD IX/7. 642. 101 Pauler Gy.: A magyar nemzet tört. i. m. II. 19., 33. 102 Zsoldos Attila: Szepes megye kialakulása. Történelmi Szemle 43. (2001) 25. 103 1229: Történelmi Tár 1898. 340.; 1231: Solymosi László: A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon. Bp. 1998. 205.; 1232: CDCr III. 369.; 1240: CDCr IV 125.

Next

/
Oldalképek
Tartalom